Összesen 63,5 ezer piaci szereplő küldte meg a június 5-i szankciómentes határidőig elektronikus idei bevallását az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról a Nébih-nek - közölte az agrárszektor.hu-val a hivatal. A benyújtók száma megegyezett a korábbi évek nagyságrendjével, a bevallások összértéke viszont elérte a 32,7 milliárd forintot. Ez komoly növekedést jelent, hiszen csaknem háromszorosát teszi ki a tavaly ténylegesen befolyt, 10,979 milliárd forintos összegnek.

A növekedés annak tudható be, hogy az élelmiszer-kereskedőknél az idén úgynevezett sávos befizetési rendszer lépett életbe. Általában az előző évi nettó árbevétel 0,1 százalékát kell megfizetni, de a napi fogyasztási cikkeket értékesítő vállalkozásokra - 50 milliárd forintos éves forgalom felett - 1-6 százalékos díjkötelezettséget róttak ki 2015-től. Az idén bevallott díjat két részletben, július 31-ig és jövő év január 31-ig kell befizetni, így a díjtöbblet 50 százaléka csak 2016-ban folyik majd be.

MTI-fotó: Vajda János

A Nébih az agrárszektor.hu-t arról tájékoztatta, hogy a beszedett díjakat az élelmiszerlánc-felügyleti törvény szerint kizárólag az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában meghatározott célokra lehet fordítani, és a felhasználásról az országos főállatorvosnak évente országgyűlési jelentést kell készítenie. Az összeg 10 százalékát kötelezően fejlesztésekre kell fordítani, míg a fennmaradó hányad 60 százalékát a megyei kormányhivatalok területi-igazgatási teendőire, 40 százalékát pedig a Nébih működési, vizsgálati, ellenőrzési és tudásmenedzsmentet szolgáló feladataira kell költeni.

A tapasztalatok szerint ugyanakkor a piaci szereplők egy része a bevallott díjat később nem fizeti be. A Nébih kimutatásaiból kiderül, hogy a hivatal élelmiszerlánc-felügyeleti díjkinnlevősége tavaly elérte a 316,3 millió forintot. Általában elmondható, hogy a bevallók 2-4 százaléka nem tesz eleget befizetési kötelezettségének. Vannak olyan piaci szegmensek is - mint például a vendéglátás-, ahol több vállalkozás számára még mindig nem ismert, hogy díjfizetési kötelezettsége áll fenn.

MTI-fotó: Kovács Attila

A díjak esetenként azért nem folynak be, mert a bevallást benyújtó vállalkozások időközben a felszámolás sorsára jutnak. Előfordul azonban az is, hogy az ügyfelek rossz bankszámlaszámra (így a Nébih normál számlaszámára) utalnak. A bevallások hatékonyságát viszont a hivatal szerint nagyban növelte az a törvényi előírás, hogy 2015. január 1-től csak FELIR (élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer) azonosítóval rendelkező ügyfelek végezhetnek élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységeket. A felügyeletidíj-bevallás benyújtása egyben a FELIR regisztrációt is jelenti.

A hivatal mindenesetre a nem fizetőket folyamatos ellenőrzésekkel igyekszik kiszűrni, és például az elmúlt év végén több mint kétezer fizetési felszólítást küldött ki. Akik kötelezettségüket határidőben nem teljesítik, késedelmi pótlékra is számíthatnak. Ha pedig a vállalkozások a felszólításokra nem reagálnak, a Nébih az ügyeket átadja a NAV-nak, mivel az élelmiszerlánc-felügyeleti díj adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A NAV pedig az eljárásokat általában eredményesen zárja le.