Az aratás utáni 50-52 ezer forintos induló árakról mára 73-75 ezer forintra drágult az étkezési búza. Mivel a magyarországi malmok januári lisztáremelése csupán arra volt elegendő, hogy 62-63 ezer forintos tonnánkénti búzaárig fedezze a költségeket, ezért most újra kénytelenek emelni - mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A malmok az elmúlt hónapokban ennél magasabb áron tudtak vásárolni, hiszen már a januári lisztáremelés idején is 66 ezer forintos búzaárak voltak. Ezt az emelést már januárban jelezték, mondván, ha nem áll le a búza drágulása, áprilisban kénytelenek lépni. Most egy átlagosan körülbelül 6 százalékos emelés lehet reális, ám ez cégenként eltérő.

Vallott a szakértő: ez áll valójában a drasztikus takarmánydrágulás hátterében

Meddig tarthat még az áremelkedés?

A nagymértékű búzaár-emelkedést a gabona iránti felfokozott kereslet okozza, hiába volt Magyarországon átlagos mennyiségű - igaz, a szokásosnál rosszabb minőségű - a búzatermés, a hazai takarmányfelhasználók, a malmok és az exportőrök is versengtek az áruért. A világpiacon a sertéságazatot újra felfuttató, nagy takarmányigénnyel és növekvő cereáliafogyasztással jellemezhető Kína a fő hajtóerő, de Európában is keletkezett vákuumhatás, főként a franciaországi terméskiesések miatt. Magyarországról leginkább Olaszországba, Ausztriába, Romániába és Szlovéniába megy nagy mennyiségben a búza - mondta Lakatos Zoltán. Szerinte ilyen alacsony készlettel már nagyon régen rendelkeztünk, a termelőknél már csak elvétve lehet a gabonából.

Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Januárban még kérdéses volt, hogy a malmok fel tudják-e tölteni annyira a készleteiket, hogy kitartsanak az újbúzáig. A nagyobb üzemeknél ez szinte teljes mértékben megtörtént, néhány kisebb malomnak azonban akadhatnak gondjai. Náluk például az is probléma lehet, hogy nincs elég raktárterület a nagyobb készlet tárolására. Ugyanakkor a kisebb piaci szereplők is reagáltak a hírekre, és vevőként aktivizálták magukat az év elején. A malmok teszik a dolgukat, és bár a húsvéti ünnepek előtt már némileg magasabb a lisztkereslet, de az a pánik, amely a járvány tavalyi megjelenésekor volt, nem fordul elő újra.

A szakértők egyébként azzal kalkulálnak - amit a Gabonaszövetség által készített búzamérleg is megerősít -, hogy az idén csupán százezer tonnás lesz az átmenő búzakészlet. Márpedig ez jóval elmarad az átlagostól, ami 300-400 ezer tonna szokott lenni. Ebből az következik, hogy óbúzát szeptember-október környékén nem lehet majd találni az országban. A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a jelenlegihez hasonló helyzet legutóbb 2010-2011-ben volt. Akkor, a 2010-es aratást követően 36 ezer forintról indult a búza tonnánkénti ára, 2011 márciusában pedig már elérte a 82 ezer forintot. (A KSH szerint 2011-ben a 2020-assal megegyező, 172 forintra emelkedett egy kiló liszt éves fogyasztói átlagára.) A termés nagysága akkor sem indokolta ezt a kiugró búzaárat. Akkor ezt a rekordot nem követte magas induló ár a 2011-es újbúzánál. Most viszont előfordulhat, hogy történelmi magasságokba emelkedik az idei újbúza ára. A piacon már kint lévő kereskedői ajánlatok ugyanis 60-63 ezer forintos árakat tartalmaznak. Ilyen magasról pedig Magyarországon még soha nem indult az újbúza ára.