A makói hagyma - mint eredetvédett termék, hungarikum - a szelekciónak és az erre a térségre jellemző termesztéstechnológiának, a kétéves, dughagymás termesztési módnak köszönheti hírnevét és különlegességét - tudta meg az Agrárszektor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától. A klímaváltozás miatt azonban a makói térségben is megváltoztak az éghajlati viszonyok, amely már kevésbé kedvező az itteni nemesítésű hagyományos, konstans fajtáknak - mint például a Makói Bronz -, ezért az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a termesztése. Emellett az újabb nemesítésű vöröshagymák stressztűrő képessége és hektáronkénti termésátlaga is jóval meghaladja a hagyományos makói fajtákét, így azok termesztése ma már kevésbé jövedelmező. Országos szinten legnagyobb arányban tavaszi vetésű vöröshagyma termelésével foglalkoznak, a fajták szortimentje igen széles ebben a szegmensben - közölte lapunkkal a NAK.

Hazánkban 2021-ben összesen 1574 hektáron folyt vöröshagyma-termelés. Ugyannakor az elmúlt évtizedben átrendeződés volt tapasztalható a hagymatermesztő körzeteknél, a legnagyobb területen - a területalapú támogatások alapján - tavaly Békés megyében 377 hektáron, Bács-Kiskun megyében 314 hektáron, Csongrád-Csanád megyében 252 hektáron, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 219 hektáron termeltek vöröshagymát - emelte ki a kamara. Hódmezővásárhely körzetben összesen 198 hektáron, ezen belül Makón 20 hektáron foglalkoznak őszi-, és 46 hektáron tavaszi vöröshagyma termesztéssel. Hozzátették, az utóbbi években számos termelő állt át vöröshagyma-termesztésről fokhagymatermesztésre a megyében, ez 350 hektárt jelent, amely jelenleg több, mint a vöröshagyma.

A 2021-es országos termésátlag 39,2 tonna hektáronként, ami 61,7 ezer tonna össztermést eredményezett a tavalyi évben. A makói hagymára nem készül külön kimutatás, általában csak marketing célból kerül feltüntetésre termékek címkéjén, de árualap nem minden esetben áll mögötte, és jellemzően nem nagyobb az áruértéke, mint más hagymafajtáknak - tájékoztatta az Agrárszektort a NAK.