Itt a nagy kérdés: tényleg kevesebb húst fogunk enni a jövőben?

Itt a nagy kérdés: tényleg kevesebb húst fogunk enni a jövőben?

agrarszektor.hu
A húsfogyasztás világszerte több mint kétszeresére nőtt az elmúlt 20 évben, 2018-ban elérte a 320 millió tonnát. Jelenleg csökkenő fogyasztási kedv figyelhető meg több gazdagabb országban is. A hazai vásárlások egyre inkább az alacsonyabb árfekvésű termékek felé tolódnak.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A világon sok ember számára a hús még mindig luxuscikknek számít, amelynek fogyasztása nagyban függ a jövedelemtől. A gazdagabb országokban is megfigyelhető olyan tendencia, hogy csökken az egy főre jutó húsfogyasztás, ugyanakkor előrejelzések szerint a fogyasztás 2028-ig további 13 százalékkal nő majd.

Ezután többször ismétlődő fogyasztásélénkítő kampányok ellenére 60-70 kiló között mozgott és az utolsó statisztikai felmérés fejenként 68,6 kilogrammos húsfogyasztást mutatott. Úgy tűnik Magyarországon újra mennyiségi visszaesés tapasztalható és a nagy kérdés, hogy a piaci, az ár-és lakossági jövedelmi viszonyok mikorra normalizálódhatnak.

A fogyasztói kedv csökken, de összeségében növekvő kereslet

Kína a Föld legnépesebb országaként a világ húsfogyasztásának csaknem egyharmadát adja, és emellett az elmúlt 20 évben a fogyasztás növekedésének egyharmada is Kínához kötődik, ennek ellenére az itteni egy főre jutó fogyasztás még mindig kevesebb mint a fele az amerikainak, ahol több mint 100 kilogramm az egy főre jutó fogyasztás.

Szakértői vélemények szerint Afrikában és Ázsiában a hús iránti igény nagyobb lesz, mint a hazai termelés, ezért az import valószínűleg növekedni fog, különösen a szubszaharai térségben. Kínán kívül a húsimport globális növekedését azonban nagyrészt Ázsia fogja vezérelni.

Felmérések szerint a régió egésze 2029-re várhatóan a világkereskedelem mintegy 56 százalékát teszi majd ki.  Becslések szerint akár 10 százalékkal is csökkenhet az egy főre jutó húsfogyasztás Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a következő 10 évben.

A világban megfigyelhető főbb tendenciák nem vonatkoznak egyformán minden hústípusra.  Általánosságban míg a marha- és bárányhús aránya a teljes fogyasztáson belül csökken, az emberek egyre több sertés és baromfihúst fogyasztanak. Szakértői megállapítások szerint a következő évtizedben a globális fogyasztásnövekedés mintegy felét egyedül a baromfi fogja kitenni. A becslések szerint a sertéshús a következő évtizedben a növekedés mintegy 28 százalékát teszi majd ki, elsősorban az ázsiai fogyasztás növekedésének köszönhetően.

Az országos sertéspiaci helyzetkép

 A belföldi húsfogyasztás körülbelül 44 százaléka baromfihús, emellett jelentős a sertéshús fogyasztása is. Míg az egy főre jutó éves baromfifogyasztás az utóbbi időszakban elérte a 33-35 kilogrammot, a második helyre szoruló sertéshúsé a keresletösztönző kampányok eredményeként 30 kilogramm körül mozog.

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 925 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2023 augusztusában, ami 21 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 25 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 17 százalékkal, a sertéscombé 20 százalékkal nőtt ugyanekkor.

10 év távlatában világszinten 15 százalékkal több baromfihúsra lesz kereslet

A magyarországi állatitermék-előállítás 57 százalékát teszi ki a baromfihús termelése. A hazai fogyasztás mellett jelentős exportpotenciállal is bírunk szinte minden baromfifaj esetében. A nyár során amikor baromfihús fogyasztásösztönző kampány indult a helyettes államtitkár Tarpataki Tamás beszélt arról is, hogy:

Baromfihúsból Magyarország önellátottsági szintje mintegy 160-180%, azaz a belföldi fogyasztás kielégítésén túl jelentős exporttermék is ez az élelmiszer. Mint fogalmazott, 10 évre előre tekintve világszinten 15 százalékkal több baromfi húsra lesz kereslet, azaz az ágazat számára adott a fejlődési tér, ugyanakkor a verseny éles, és a magyaroknak ebben a környezetben kell helytállniuk.

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 23,4 százalékkal 498,38 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 28,9 százalékkal 687,27 forint/kilogrammra emelkedett 2023 első harmincnyolc hetében 2022 azonos időszakához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint 265,3 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára 2023 első harminchét hetében, ami 5,8 százalékos növekedést jelent az előző évihez viszonyítva. A magyaroroszági ár 22,4 százalékkal 968 forint/kilogrammra emelkedett ugyanebben az összehasonlításban.

A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 9 százalékkal 1958 forint/kilogrammra, a csontos csirkemellé 0,5 százalékkal 1318 forint/kilogrammra, a csirkemell (összesen) ára 9 százalékkal 1930 forint/kilogrammra, a csirkecombé pedig 11,1 százalékkal 910,9 forint/kilogrammra emelkedett 2023 első harmincnyolc hetében 2022 azonos időszakához képest.

Tőlünk távolabb is jelentős változások

Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) szeptemberben megjelent előrevetítése szerint az USA marhahústermelése 7 százalékkal csökkenhet 2023 harmadik negyedévében a 2022. július–szeptemberihez képest. Az USDA szakértői a hízóbika termelői árának 45 és a vágótehén árának 25 százalékos emelkedésére számítanak ugyanekkor. A belső fogyasztás 4 százalékkal, a marhahúsexport 19 százalékkal lehet kevesebb, míg a marhahúsimport 14 százalékkal növekedhet. Az USDA adatai szerint az Egyesült Államok marhahústermelése 4 százalékkal, borjúhústermelése 11 százalékkal csökkent 2023 január–augusztusában 2022 január–augusztusához viszonyítva.

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 2023 január–júniusában 1 százalékkal maradt el a 2022 azonos időszakitól. Magyarország élőmarha-importja 23 százalékkal nőtt. A marhahúsexport mennyisége 9 százalékkal, értéke 7 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 20 százalékkal, értéke 8 százalékkal esett vissza a megfigyelt periódusban.

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 820 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2023 szeptemberében, 5 százalékkal emelkedett 2022 azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágóüsző ára 3 százalékkal, a vágótehéné 19 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a marharostélyos fogyasztói ára 20 százalékkal (4660 forint/kilogramm) haladta meg 2023 augusztusában az egy évvel korábbi árat.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?