Megszavazta tegnap az Országgyűlés azt az egyszerű többséget igénylő képviselői törvénymódosítási javaslatot, amely elsősorban arra irányult, hogy az állami földárverések új tulajdonosai növelhessék a megvett területek bérleti díjait. Több esetben előfordul ugyanis, hogy a mai bérlők eddig az államnak irreálisan keveset fizettek, mert alacsony bérleti díjak szerepeltek a nemzeti földalapkezelő szervezettel (NFA) korábban kötött szerződésekben.

Ez a helyzet a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó agrárcégeknél is, amelyek aranykoronánként évi 580 forintért bérlik az állami területeket, holott a kormány szerint a piaci díjak ma már elérik a 2000 forintot is. A törvénymódosítási javaslat ezért korábbi információk szerint kifejezetten arra irányult, hogy a kormánnyal ma már rossz viszonyt ápoló Simicska Lajos agrárcégeit az eddigieknél nagyobb bérleti díjak fizetésére kényszerítse az általuk használt, de most értékesített állami földeken.

A most megszavazott, "lex Simicska II-ként" is emlegetett törvényjavaslatot Győrffy Balázs fideszes képviselő nyújtotta be, aki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is. Győrffy a parlamenthez ezt megelőzően egy másik indítványt is beterjesztett, amely szintén a bérleti díjak emelésére irányult. Ez a - "lex Simicska I-ként aposztrofálható - javaslat azonban nem ért célt, mert a bérletidíj-emelés lehetőségét csak azoknál a szerződéseknél teremtette meg, amelyeket 2013. december 15-e után kötöttek. A Simicska-féle szerződések viszont jóval korábban, 2001-ben születtek ötven éves - vagyis 2051-ben lejáró - bérleti idővel.

A "lex Simicska I."-nek azért nem lehetett visszamenőleges hatálya, mert ennek biztosításához a kétharmados földforgalmi törvény módosítására lett volna szükség, ezt a többséget pedig a javaslat nem kapta meg. Ezért született meg a "lex Simicska II.", amely más jogtechnikai eszközöket alkalmazott, így elfogadásához az egyszerű többség is elegendő volt, miközben a díjemelés lehetőségét a 2013. december 15-e előtt létesített szerződésekre is kiterjesztette. Mégpedig úgy, hogy a Polgári törvénykönyv szerződésátruházási szabályozásával kapcsolatban értelmező rendelkezést fogalmazott meg, amelynek lényege, hogy külön jogi aktus nélkül új szerződés jön létre például akkor, ha a tulajdonos személye megváltozik. Így hiába kötöttek meg valamely bérleti szerződést a kétharmados földforgalmi törvény hatályba lépése előtt, ez a bérletidíj-növelés szempontjából új megállapodásnak minősül, ha tulajdonosváltás történik. Pontosan ez a helyzet alakul ki az állami földeladásoknál, amikor az állam helyébe most új földműves tulajdonosok lépnek, bár a parlamentben megszavazott jogtechnikai megoldás alkotmányossági vitákat válthat ki.

Természetesen a "lex Simicska II" - konkrét célja ellenére - nem csak a Simicska-féle földekre vonatkozik, hanem általános szabályozást fogalmaz meg. Ennek lényege, hogy a földhasználati szerződésekben piaci bérleti díjak szerepeljenek. Így nem csak a díjemelésekhez, hanem a díjcsökkentésekhez is utat nyit (vagyis a bérlők is kezdeményezhetnek díjmérsékléseket, ha a piaci folyamatok ezt indokolttá teszik).

Az elfogadott törvényjavaslat a díjmódosítást csak olyan szerződéseknél engedi meg, amelyeket legalább tíz évre kötöttek. A felek a szerződéskötés után 5 évvel, majd legfeljebb 5 évente javasolhatnak díjváltoztatásokat, ha az érvényes díj legalább 20 százalékkal eltér a piacitól. Azt, hogy mi a piaci díj, igazságügyi szakértői állapítja meg. A törvénymódosítás feljogosítja a feleket arra is, hogy öt évnél rövidebb felülvizsgálati időszakokat rögzítsenek, illetve jogorvoslati és szerződés-felmondási lehetőséget is nyújt számukra, ha az egyoldalú díjváltoztatási kezdeményezéseket nem fogadják el.

A statisztikák szerint eddig az NFA mintegy 150 ezer hektár állami föld értékesítését kísérelte meg, amelyből 100 ezret sikerült eladnia. Győrffy Balázs egy sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy 50 ezer hektárnyi föld részben azért nem kelt el, mert az eddigi szabályozás szerint az új tulajdonosok nem változtathatták meg az alacsony földbérleti díjakat. Így pedig a meghirdetett földek egy része nem volt vonzó a gazdálkodók számára, akik a hatályos bérleti szerződések lejártáig nem vehetik birtokba a megvett területeket.