AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
A technológia robbanásszerű fejlődése mindig jelentősen átalakítja a mezőgazdasági termelést is. Míg az 1800-as évek végén a "munkaintenzív" termelés volt jellemző alacsony produktivitással, addig mára eljutottunk a "smart farming" rendszerig.
- mondta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője. Hozzátette, hogy a következő lépés, az "együttműködő rendszerek"-kel fémjelzett Mezőgazdaság 5.0 az lesz, amikor már integráltan megjelenik a robotika és a mesterséges intelligencia is a mezőgazdasági termelésben.
Matus László, az Agrárminisztérium digitalizációs referense előadásában arról beszélt, hogy a digitalizáció nagymértékben enyhítheti az ágazatot érintő problémákat. Elmondása szerint a Föld növekvő népessége és a csökkenő termőterületek miatt hatékonyabbá kell tenni a termelést. A klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásra fejleszteni kell az öntözést, valamint szembe kell nézni a munkaerőhiánnyal és az ágazatban egyre aktuálisabbá váló generációváltással.
- tájékoztatott Matus László.
Mindezek miatt az agrárdigitalizáció a következő évtized legnagyobb lehetősége a mezőgazdaság számára, ugyanis a gazdálkodók rendelkezésére álló adatok és információk felhasználásával végzett termelés jelentősen mérsékelheti a környezeti kockázatokat és a környezetterhelést, a hatékonyság növelése mellett. Ezek a digitális fejlesztésekből származó előnyök azonban többnyire még kihasználatlanok. Hazai szinten például a jelenleg rendelkezésre álló élelmiszertermelési kapacitások messze nincsenek kihasználva, holott a folyamatok hatékonyabb szervezésével, a feldolgozottság növelésével, a hazai és külföldi fogyasztói igények jobb kiszolgálásával és a fizetőképes keresletre való célirányos reagálással a magyar élelmiszergazdaságban a mostaninál akár 60%-kal nagyobb termelési potenciál van.
- emelte ki Matus.