Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Stanford University és a Palo Alto Egészségügyi Központ közös kutatásában organikus és nem organikus zöldségeket, gyümölcsöket, gabonákat, húst, tojást és tejtermékeket hasonlítottak össze, írja a Reuters.
"Az emberek különféle okok miatt választják az organikus ételeket. Ezek közül az egyik a feltételezett pozitív egészségügyi hatások." - mondta Crystal Smith-Spangler, a kutatócsoport vezetője.
Kétszer annyiba kerül az organikus
A kutatásban nem csak élelmiszereket vizsgáltak, hanem feldolgoztak több mint 200 tanulmányt is, amik a bioételeket és a hagyomáynos élemiszereket fogyasztók egészségi állapotát hasonlította össze.
Az Egyesült Államokban az organikus gazdálkodást folytató farmok nem használhatnak szintetikus rovarölőszereket, műtrágyát, hormonokat és antibiotikumokat. A legeltetési időszak alatt pedig biztosítani kell az állatok számára a friss legelőt. Sok tanulmányból azonban nem derült ki, hogy mi számított "organikus élelmiszernek", amik egyébként nagyjából kétszer annyiba kerülnek, mint a hagyományos élelmiszerek, írták a kutatók az "Annals of International Medicine" című orvosi folyóiratban.
Nincs eltérés a tápanyagtartalomban
A kutatók semmilyen tápanyagban nem találtak jelentős eltérést a két fajta élelmiszer között, egyedül a foszfortartalma volt némivel magsabb az organikusan termelt éleliszereknek. Néhány tanulmányból, amiket a kutatók összehasonlíottak, pedig még annyi derült ki, hogy az organikus körölmények között tartott tehenek teje több omega-3 zsírsavat tartalmazott, akárcsak az bio-csirkehús.
Az azonban jelentős eltérés a két élelmiszerfajta között, hogy míg a hagyományosoknak több mint a harmadában találtak rovarirtószer-maradékot, addig ez az arány az organikusan termelt élelmiszereknél csak 7 százalék volt. Illetve az organikus csirke-és sertéshús esetében harmad akkora volt az esélye, hogy antibiotikum-rezisztens baktériumot tartalmaznak mint a hagyományosan tenyészett állatok húsa.
Nem meggyőző a kutatás
A kutatók azt is elmondták, hogy a rovarirtószer-maradék mértéke ugyanakkor a hagyományos élelmiszerekben sem haladta meg a megengedett értéket, így nem lehet tudni, hogy annak milyen hatása van az egészségre.
Más kutatók, mint például Chensheng Lu, a Harvard környezetegészségügyi kutatója, azonban szkeptikusak a kutatással kapcsolatban, mondván, hogy azokat elsősorban anekdotikus bizonyítékokkal támasztották alá, és további alapos vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni