A neonikotinoid csávázási technológia alkalmazása során a vetőmag még vetés előtt egy védőréteget kap, mely a növény fejlődése során teljesen felszívódik és szétoszlik abban, segítve a földalatti és feletti kártevők elleni védekezést. Az eljárás nem csak olcsóbb, de jóval hatékonyabb is más növényvédelmi technológiáknál, neki köszönhetően lecsökken, vagy egyenesen szükségtelenné válik bizonyos növényvédő szerek használata. Az utóbbi években azonban több támadás is érte a méhpusztulásban játszott állítólagos szerepe miatt, melyre azonban egyértelmű tudományos bizonyítékot eddig nem találtak. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a méhpusztulás annál lényegesen komplexebb jelenség, hogy egyetlen tényezőre lehessen visszavezetni, sokkal inkább a különféle fertőzések, vírusok és a természetes élőhelyek pusztulása tehetők felelőssé.

A Humboldt Fórum a Copa-COGECA (Európai Gazdaszervezet), az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) és az Európai Növényvédelmi Szövetség (European Crop Protection Association, ECPA) támogatta, és a Bayer Crop Science és a Syngenta által finanszírozott jelentése arra világít rá, hogy a vitatott eljárás korlátozása vagy betiltása katasztrofális következményekkel lehet az európai mezőgazdaságra, így természetesen a magyar agráriumra is.

A 2012 tavaszán kezdődött kutatás során megvizsgálták az egyes országokban jellemző növénytermesztési gyakorlatokat, hogy kiderüljön, pontosan mennyivel is járul hozzá a neonikotinoid csávázás pillanatnyilag az európai termeléshez. Az eredmények azt mutatják, hogy mára az eljárás szerves részévé vált az európai mezőgazdaságnak, korlátozása elképesztő mértékű hozamvisszaesést, közvetve pedig egyéb súlyos problémákat eredményezne. A technológia elvesztése akár 20-40%-kal csökkentheti az olyan növénykultúrák hozamát, mint a kukorica, az olajrepce, az őszi búza, az árpa, és a cukorrépa - csökkenhet a termelők jövedelme és egyes növények termesztésének fenntartása kérdésessé válhat. Az egyes tagállamokban, köztük Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban végzett kutatás kimutatta a mezőgazdaságra és a kapcsolódó iparágakra gyakorolt lehetséges káros hatások mértékét. A neonikotinoid csávázási technológia elvesztéséből adódó termelékenységi visszaesést csak oly módon lehetne pótolni, ha Európán kívül további 3 millió hektár területet vonnának be a termelésbe, ami 600 millió tonna CO2-kibocsátással járna. Ez a technológiai veszteség öt év alatt akár 17 milliárd euro veszteséget okozhat a mezőgazdaságban és a tágabb értelemben az Európai Unió gazdaságában, 50.000 munkahely kerülne veszélybe - ami Kelet-Európát különösen érzékenyen érintené.

Magyarországra levetítve is igen komoly problémákat eredményezne egy esetleges neonikotinoid tiltás, a legsúlyosabb csapást a hazai vetőmagágazat szenvedné el. Jelenleg közel 34 ezer hektáron zajlik kukorica vetőmag-termesztés hazánkban a Magyar Vetőmag Szövetség adatai szerint 817 vállalkozás révén. Az ágazat mintegy 60 ezer szezonálisan és 5000 teljes munkaidőben foglalkoztatott mezőgazdasági alkalmazottnak biztosítja a megélhetést, és közel 700 millió euróval járul hozzá Magyarország nemzeti jövedelméhez. A neonikotinoid-korlátozás 10-15 százalékkal csökkentené éles versenyhelyzetben az ágazat teljesítményét, közvetlen negatív hatást gyakorolva a foglalkoztatottságra, az exportra és a nemzeti jövedelemre. A legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén akár a felére is csökkenhet a vetőmag-termelési egységek kihasználtsági rátája, mely Európában a kukorica vetőmag hiányát, Magyarországon pedig a vetőmag előállítás fokozatos leépülését eredményezné.

A tanulmány kapcsán a jelentés szerzője, Steffen Noleppa (agripol) elmondta: "Ez a jelentés rámutat, hogy a neonikotinoid vetőmagkezelés megszüntetése súlyos károkat okozna Európa fenntartható élelmiszer-termelésében. Első alkalommal sikerült számszerűsíteni ennek a forradalmi technológiának társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait. Megállapítottuk: hogy enélkül a technológia nélkül jóval alacsonyabb termésátlagokkal és a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének - egyes esetekben visszafordíthatatlan - visszaesésével kell számolnunk.

Magyarországon, ahol a vetőmag termesztés kiemelkedően fontos a neonikotinoidok betiltása vagy felfüggesztése azonnali negatív hatással lehet a mezőgazdaság jövedelmezőségére és a gazdasági növekedésre is.

Becslésünk szerint az EU-ban öt év alatt a gazdasági kár akár a 17 milliárd eurót is elérheti, emellett 50.000 munkahely kerülne veszélybe - nagyrészt a keleti tagállamokban. A károk nem csupán olyan iparágakat érintenének, mint a vetőmag-termesztés, hanem az élelmiszerlánc alsóbb szintjén elhelyezkedő feldolgozókat is, ami további élelmiszer áremelkedéshez is vezethet. A neonikotinoid vetőmag csávázási technológia 1990-es években történt bevezetése óta pozitív hatással van az európai élelmiszer előállítás fenntarthatóságára. Becsléseink szerint több mint évi 2 milliárd euróval járul hozzá a mezőgazdasági hozamokhoz, és 1 milliárd euróval csökkenti az EU termelési költségeit. Ha ezt a technológiát Európa elveszítené, akkor a hatékony alternatívák hiánya miatt a kevésbé fenntartható, több évtizedes, régi növényvédő szer hatóanyagokhoz kellene visszatérni".