Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmány szerint az éjjel aktív molylepkék jóval nagyobb és összetettebb beporzási hálózattal rendelkeznek, mint a nappal tevékenykedő rovarok, például a méhek. A tudósok szerint ezért sürgősen meg kell állítani a molyok számának csökkenését. Az elmúlt évtizedben a növények beporzói iránt érzett aggodalom szigorúan a méhekre szorítkozott. Számuknak a mezőgazdaságban bekövetkezett változások és a növényvédő szerek alkalmazása okozta csökkenése miatt egyre nagyobb figyelem irányult rájuk. A molyok iránt ellenben nem ébredt hasonló szimpátia.
- fejtette ki Richard Walton, a University College London (UCL) tudósa, a tanulmány társszerzője.
A rovarok pontos szerepének feltárásához Walton és kollégái a molyok aktivitását monitorozták a Norfolk mezőgazdasági területein lévő tavak körül. A vizsgált molyok 45 százaléka szállított pollent, ez 47 különböző növényfajtól származott, köztük számos olyantól, amelyet alig látogatnak a méhek, zengőlegyek és lepkék - írja a BBC News. A tudósok arra jutottak, hogy míg a darazsak és méhek munkája kritikus fontosságú, ezek az állatok általában a legtermékenyebb pollen- és nektárforrásokat célozzák meg, a molyok sokkal több fajt látogatnak.
- mondta Walton.
Korábbi tanulmányok arra fókuszáltak, hogy miként képesek a molyok szájszervükön vagy orrukon szállítani a pollent. Az új kutatás arra a pollenre összpontosított, amely a molyok szőrös testére tapad, miközben az állatok táplálkozás közben ráülnek a virágra. A tudósok szerint a molyok kiegészítik a nappal aktív beporzók munkáját és segítenek megőrizni a növénypopuláció változatosságát és gazdagságát.
A molyok száma erőteljesen lecsökkent az 1970-es évek óta. Ennek okai nagyrészt a mezőgazdasági változások és a növényvédő szerek használatának elterjedése. Ez negatív hatással van a molyokkal táplálkozó madarakra, például a kakukkra is. Számuk csökkenése a molyok számának csökkenésére vezethető vissza - véli Walton. Hasonló a helyzet a denevérekkel is. A molyok helyzetének javításához szükséges változtatni a rovarok megítélésén is a kutató szerint.
- mondta Walton.
