Tavaly nyáron az aszály okozott fejtörést a gazdálkodóknak, idén a csapadékos és változékony idő hozott hideget és meleget is a szőlészeteknek, borászatoknak. A termelők nehézségeiről és a 2023-as évjáratról Németh Krisztina kertészmérnök, a MATE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskeméti Kutató Állomásának tudományos főmunkatársa számolt be az Agrárszektornak, aki szerint az év érdekessége volt, hogy már márciusban elkezdett fakadni a szőlő, de a tavaszi nagy hidegek ezt megállították. Így a valódi rügyfakadás csak április végére történt meg, emellett a különböző fajták majdnem egyidőben kezdtek el fakadni. Az időjárás ekkor tartogatott még egy csapadékos időszakot és egy lehűlési hullámot, majd a peronoszpóra tüneteit kezdték észlelni a növényeken.

Míg az előző években hozzászoktunk ahhoz, hogy fertőzések szempontjából csak egyféle dologgal foglalkozzunk, ebben az évben teljesen másként alakult a helyzet a hektikusan alakuló csapadékmennyiségek miatt

- hangsúlyozta dr. Németh Krisztina, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A korábbi évekhez képest idén a január és a február csapadékosabb és melegebb volt, mint ahogy megszoktunk, így a talaj valamennyire töltődött, a kihajtáshoz is több csapadékhoz jutott a növény.

Idén már márciusban elkezdett fakadni a szőlő, de az áprilisi hidegek nagyon megakasztották ezt a folyamatot. Így április végére történt meg a valódi rügyfakadás, viszont a téli meleg hatására nem állt le a téli vegetáció, úgy, mint a korábbi években

- közölte.

A május eleje csapadékosan indult, egy hideghullám miatt a növények növekedése lelassult és nehezen akart újra indulni, emellett a csapadék hatására a peronoszpóra tünetei is megjelentek. A virágzás júniusban indult meg, ami körülbelül 2 hét alatt le is zajlott, majd az ezt követő nagyobb csapadékhullám szintén a fertőzéseknek kedvezett. Nehéz volt a növényt megvédeni, egyrészt a peronoszpórától, másrészt a meleg érkezésével megjelenő lisztharmattól is.

Gondok a magyar szőlővel: tényleg lehúzhatja a rolót sok termelő?

A szakmabeliek úgy vélik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.

A Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet telepén nagyjából 1200 fajta szőlő tőkéit őrzik, a szedőcsapat minden évben ezekről gyűjti be a gyümölcsöt. Németh Krisztina szerint első sorban nem a fajtaválasztást kell átgondolni a változó klíma miatt. Az ideális az lenne, ha a szőlészetek felhagynának a rutinszerű munkavégzéssel és folyamatosan figyelemmel kísérnék, éppen mire van szüksége a növényeknek.

Valami nem stimmel a magyar szőlővel: kiderült, milyen lesz az idei termés

Somogyban, a Villányi Borvidéken már augusztusban beindultak a kombájnok, a termelők mégis pesszimisták.

A szőlőárak sem hozták a várva várt szintet

Sajnos a szőlőárak még mindig nagyon alacsonyak, a művelési költségek, növényvédelem kiadásai pedig nagyon megugrottak. A termelői és előállítói költségek 50-100 százalékkal emelkedtek, viszont a szőlő felvásárlási ára, illetve a borok ára továbbra sem megy feljebb az előző évek alacsony szintjénél. A hazai kereslet sem húzza fel az árakat, Magyarországon az elmúlt években tapasztalt, átlag évi 30 literről nagyjából 14-15 literre esett vissza a borfogyasztás.

Alig isznak már bort a magyarok: ez az oka

Jelentős csökkenést tapasztalnak a borfogyasztók száma és fogyasztási intenzitása terén.