A búzaexport célországai között Egyiptom (788 ezer tonna), Pakisztán (696 ezer tonna) és Törökország (615 ezer tonna) következik a sorban. A februári ukrán búzaexportot részletező adatok között Románia már nem jelenik meg, a legfontosabb célországok Pakisztán, Egyiptom, Tunézia és Törökország. Az eredetileg a londoni Agricenzus.com szakportálon közzétett adatsor szerint a teljes ukrán gabonaexport ebben a kereskedelmi idényben február közepéig mintegy 26,5 millió tonnát tett ki, ami 11 százalékos visszaesés az előző szezonhoz képest. A kukoricaexportnál a legnagyobb mennyiségeket Spanyolországba (3,3 millió tonna), Kínába (1,8 millió tonna), Olaszországba (1,65 millió tonna) és Hollandiába (1,15 millió tonna) szállították.

Az ukrán búza köszöni szépen, jól van

Az ukrán szakminisztérium szerint az időjárás a 2024-es, több mint 4 millió hektárnyi őszibúza-vetésnek csak elenyésző hányadát károsította.

Románia tavaly ősszel engedélyhez kötötte, és azóta elvileg csak a hazai gazdálkodóknak és feldolgozóknak teszi lehetővé a mezőgazdasági termékek importját Ukrajnából. A bukaresti mezőgazdasági tárca az intézkedést akkor azzal indokolta, hogy - bár az EU "szolidaritási folyosóit" elvileg a világ élelmiszerbiztonságára hivatkozva nyitották meg, a más piacokra szánt ukrán mezőgazdasági termékekre adott ideiglenes vámmentesség lehetővé tette, hogy a kereskedők jelentős mennyiséget már Romániában értékesítsenek. Ez súlyos piaci zavarokat okozott, leverte a gabonafélék és olajos növények felvásárlási árát, megdrágította a szállítást, ami miatt a romániai gazdák 45 százaléka fizetésképtelenné vált - mutatott rá a román mezőgazdasági tárca. Romániában januárban három héten keresztül munkagépeikkel felvonulva forgalomlassítással tüntettek a gazdák, egyebek mellett az országon áthaladó ukrán gabonaexport őket érintő következményei ellen. Marcel Ciolacu miniszterelnök ennek kapcsán többször úgy nyilatkozott: Románia kizárólag a tranzitot engedélyezi, október óta "egyetlen szem ukrán búza" sem maradt az országban.