Teljesen átalakultak a folyók Magyarországon: hatalmas változások történtek

Teljesen átalakultak a folyók Magyarországon: hatalmas változások történtek

agrarszektor.hu
A Föld legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak a nagy folyók árterületei, ráadásul a használatuk a jövőben várhatóan tovább növekszik. Ugyanakkor a megőrzésükhöz vagy helyreállításukhoz fontos megismerni, hogy miként alakultak át az emberi tájhasználat hatására. A problémák a kanyarulatok átvágásával kezdődtek, de lenne rájuk megoldás.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Érdekes látni, hogy míg a XVIII. században a Duna a már mentett oldalon található nagybaracskai ágrendszerben és a mai Ferenc-csatorna rendszerében folyt, és például nagyon távol Mohácstól, azonban a második Habsburg katonai felmérés idején egyértelműen látszik, hogy már a jelenlegi mederben folyik, tehát a Mohács melletti mederben. Sőt az eredmények végül is megmutatták, hogy a vizes élőhelyek összterülete a térképek tanúsága szerint mintegy az ötödére csökkent, és jelentősen változott a a folyami ártéri élőhelytípusok nagysága és összetétele is

- fogalmazott az InfoRádióban Erős Tibor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója, aki annak a kutatásnak a vezetője volt, amelyben többek között egy térképezési feladat végrehajtása volt. Emellett még a tanulmányban a Duna-Dráva Nemzeti Park szakembereivel együtt értékelték, hogy melyek a legértékesebb élőhelyek a megőrzésre.

A magyarországi Duna-szakaszon kiemelkedően jelentős a gemenci ártér, ahová egyébként szabadon lehet kirándulni és kék turistaösvény is vezet; itt nagyon értékes folyami élőhelyek találhatók, tehát a hidrológiai grádiens minden szegmensét lefedik ezek az élőhelyek

- mutatott rá. A Duna medrének süllyedése és a mellékágrendszer feltöltődési folyamatai miatt szükséges, de nem elégséges egy egy mellékág helyreállítása vagy kotrása, ahogy a szakemberek hangsúlyozzák is: átfogó restaurációs tervre van szükség.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egész Alsó-Duna-szakaszt meg kellene célozni. Miért is kell kivezetni a vizet a mellékágakba? Mert ez jelentősen csökkentheti a medersüllyedési folyamatokat, másrészt így végül is csökken az ártéri, sőt a távolabbi területek kiszáradása is, nő a vízvisszatartás, ami kiemelten fontos lesz a várható aszályos évtizedekben

- közölte. Hozzátette, emellett növekedne a vízi élőhelyek sokfélesége és biodiverzitása is, ami meg már természetvédelmi szempontból is fontos.

Sokan szokták kérdezni, hogy miért is csökken a meder, ami miatt fontos a mellékágrendszerben is gondolkozunk; ez végül is egy hosszabb, évtizedekre visszanyúló folyamatnak az eredménye, sőt ha még korábbra tekintünk, a múltbeli folyamszabályozások miatt levágták a kanyarulatokat, ezt igazolják végül is a historikus térképeink, a kiegyenesedett mederben sokkal gyorsabban és nagyobb erővel megy le a víz, ami mélyíti a medret. Biztos, hogy tényleg nagyobb léptékű tájtervezésre van szükség, amiben együttműködés szükséges a vízügyi szervezetek és a nemzeti parkok között, de a civil szervezetek és a kutatók között is, hogy ezeket a feladatokat megoldják

- foglalta össze Erős Tibor.

Címlapkép forrása: MTI/Mohai Balázs

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?