A KSH 2010. június 1-21. között általános mezőgazdasági összeírást hajtott végre, immár hetedik alkalommal.

Az előzetes adatok alapján idén 8800 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezet és 567 ezer egyéni gazdaság működött Magyarországon. Előbbiek száma kismértékben meghaladta a 2000. évit, míg az egyéni gazdaságoké folyamatosan csökkenés után idén 40 százalékkal kisebb a tíz évvel korábbinál. Rajtuk kívül még közel 1,1 millió háztartásban (ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben) folytattak mezőgazdasági tevékenységet.

Míg a 2000-es évek előtti gazdaságszám mérséklődés elsősorban a háztáji és az illetményföld-használat megszűnésére vezethető vissza, addig az ezredforduló utáni mintegy 40 százalékos gazdaságszám-csökkenés alapvetően az előnytelen gazdaságszerkezetnek, a tőkehiánynak és a megfelelő szaktudás hiányának tulajdonítható.

2010-ben a gazdasági szervezetek csaknem háromnegyede (73 százalék) használt mezőgazdasági földterületet, átlagosan 337 hektárnyit, amely 37 százalékkal kisebb, mint 10 évvel ezelőtt. Az egyéni gazdaságok pedig átlagosan 4,6 hektárnyi területet műveltek, amely 85 százalékos emelkedést jelent.

Jelentős eltéréséket mutat azonban a két gazdálkodási forma birtokszerkezete. A gazdasági szervezetek közel 4 százaléka, az egyéni gazdaságok kétharmada használt 1 hektár vagy annál kisebb mezőgazdasági. Míg a gazdasági szervezetek esetében a 300 hektárt meghaladó gazdaságméret a meghatározó, addig az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének háromnegyedét a 10-300 hektár méretű egyéni gazdaságok használták.

Az állattartók saját fogyasztásra termelnek

A gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok 49-49 százaléka kizárólag növénytermesztéssel foglalkozik, arányuk 8, illetve 9 százalékponttal nőtt 2000-hez képest. A csak állatállományt tartó gazdasági szervezetek aránya 4 százalékponttal csökkent, az egyéni gazdaságoké nem változott. Vegyes gazdálkodást folytat a gazdasági szervezetek közel 40 százaléka (3 százalékpontos emelkedés), míg az egyéni gazdaságoknál közel 10 százalékponttal csökkent az arányuk.

Az egyéni gazdaságok esetében sokatmondóak a termelés céljára vonatkozó adatok. A kizárólag saját fogyasztásra termelő egyéni gazdaságok 2010-ben mért 60 százalékos részaránya gyakorlatilag megegyezik a 2000. évivel. A kifejezetten piacra termelő egyéni gazdaságok aránya 8 százalékról csaknem 20 százalékra nőtt 2000 és 2010 között. Míg a kizárólag saját fogyasztásra termelés elsősorban az állattartó egyéni gazdaságokra jellemző (88 százalék), addig a piacorientált gazdálkodás a növénytermesztő egyéni gazdaságok esetében (64 százalék) volt gyakori.

Egyre kevesebb a családi munkaerő

2010-ben az egyéni gazdaságokban 1,1 millió, gazdasághoz tartozó - nem fizetett - családtag végzett mezőgazdasági munkát, ami 45 százalékos csökkenést mutat az előző teljes körű összeíráshoz képest. Míg 2000-ben 100 gazdálkodóra 107 kisegítő családtag jutott, addig 2010-ben csak 91. Ez elsősorban a gazdaságok számának visszaesésével magyarázható (a gazdaságok száma 40 százalékkal lett kisebb).

A gazdálkodók nemek szerinti összetétele tíz évvel ezelőtti összeíráshoz képest nem változott jelentősen: idén is körülbelül 3 férfi gazdálkodóra jut 1 női gazdálkodó.

Az elmúlt tíz évben a gazdálkodók átlagéletkora másfél évvel, 56 évre nőtt, ezzel összhangban a gazdálkodók korösszetételében eltérés mutatható ki 2000-hez képest. Míg a fiatal (34 éves és az alatti) gazdálkodók aránya 2,1 százalékponttal, a 35-54 év közöttieké pedig 5,3 százalékponttal csökkent, addig az idősebb (55 év feletti) gazdálkodók aránya 7,5 százalékponttal magasabb a tíz évvel korábbihoz képest.

Nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya

Az egyéni gazdaságok esetében arányaiban javult a gazdálkodók mezőgazdasági végzettségének szintje: a tíz évvel korábbi 2 százalékkal szemben 2010-ben az egyéni gazdálkodók csaknem 3 százalékának volt szakirányú felsőfokú végzettsége, miközben a szakirányú középfokúak aránya alig változott. Az egyéni gazdaságokban a gazdálkodók többsége (77 százaléka) többéves gyakorlati tapasztalatai alapján irányította gazdálkodását.

Az egyéni gazdálkodók 40 százaléka a mezőgazdasági tevékenységén kívül más jövedelemszerző tevékenységet is folytatott, a női gazdálkodók esetében ez az arány alacsonyabb (29 százalék).