A Bizottság jelentése alapján most tartott harmadszor vitát a közös agrárpolitika tervezett reformjának kérdésről a Tanács. Az előző két vita decemberben és januárban volt. A magyar elnökség javaslatára ez alkalommal a vidékfejlesztés kérdése volt a vitatéma. A bizottság novemberi közleménye szerint ez lenne a KAP reformjának harmadik fő célkitűzése - olvasható az EU2011.hu magyar elnökségi oldalon.

A magyar elnökség szerint a közös agrárpolitikának elő kell mozdítania a vidéki területek intelligens, fenntartható és a társadalmi kirekesztődést is megelőző gazdasági fejlődését. A vidék fejlődésében fontos a termelők új nemzedékének kinevelése. Vagyis a közös agrárpolitikának segítséget kell nyújtania a fiatalok számára a gazdaságok átvételéhez, a termelés elindításához. "Helyzetbe kell hozni a fiatal gazdákat" - fogalmazott a tanács ülése utáni sajtóértekezleten Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

Az uniós szintű területfejlesztésben a magyar elnökség szerint fontos a gazdálkodási rendszerek szerkezeti sokszínűségének fenntartása, amit elsősorban a kis gazdaságok működési feltételeinek javításával érhető el.

Mi lesz a tyúkokkal? Drágulhat a tojás?

Rövidesen életbe lép az az irányelv, amely szerint már csak úgy nevezett feljavított ketrecekben szabad tojótyúkokat tartani. A tanácsi irányelvet 13 évvel ezelőtt fogadták el, az életbe léptetésének határideje 2012. január 1. Így a jövő év elejétől az EU-ban tilos olyan tojást forgalmazni, amely nem a javított tartásmódból származik. A Bizottság 2010 novemberében friss adatokat kért a tagállamoktól arról, hogyan állnak az előkészületek az irányelv jövő évi bevezetéséhez. A beérkezett adatok azonban hiányosak.

Fazekas szerint számos tagország felvetette, hogy az üzemei nem tudják a korszerűsítést határidőre befejezni, ennek részben a gazdasági válság az oka. Nincsenek megfelelő adatok arról, hogy hol hány termelőnél nincsenek még megfelelő tyúkketrecek, mert az adatszolgáltatók nem teljesítik kötelességüket, mondta a sajtóértekezleten Fazekas. De összességükben a tagországok elkötelezettek a javított tartásmód mellett, a Bizottság pedig nyomon fogja követni a fejleményeket, tette hozzá a magyar miniszter.

Az elnökség fontosnak tartja, hogy a tojástermelésben közösségi szintű előrelépés legyen a tartásmódban, de nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy egyes becslések szerint 2012. január 1-jén az európai tojótyúkállomány mintegy 30 százalékát fogják még hagyományos ketrecben tartani. Az elnökség tart attól, hogy a jelenlegi megoldatlan helyzet akár tojáshiány kialakulásához, a tojásár emelkedéséhez és piaci egyenlőtlenségekhez is vezethet.

Az Európai Parlament nem híve a határidő átfogó kitolásának, de egyetért azzal, hogy megoldást kell találni a még felkészületlen gazdák átállására.

Enyhítenék az állati fehérjetakarmány tilalmát

Lengyelország javasolta, hogy enyhítsék az állati eredetű fehérjetakarmány tilalmát, amelyet kergemarhakór (szivacsos agyvelősorvadás - BSE) miatt vezettek be. Varsó szerint nem kérődzőknek, vagyis szárnyasoknak és sertéseknek veszélytelenül lehetne adni a hús- és csontlisztet. Ez növelné az EU állattartásának versenyképességét harmadik országokkal szemben, csökkentené az uniós szójaimportot, és még környezetvédelmi haszna is lenne, csökkentve a vágóhídi melléktermék elhelyezésének problémáját.

A lengyel kérést "a tagországok széles köre támogatta", a Bizottság tudományosan igazolt információk alapján nyárra tervezi az irányelv felülvizsgálatával kapcsolatos vita lefolytatását, és a döntés ősszel várható.