Bár a gazdaságpolitika a bérek emelkedésétől várta a fogyasztás fellendülését, a gyakorlatban ez nem igazolódott be. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára szerint a jövedelmek egyenlőtlen eloszlása miatt a többletpénz nem a napi fogyasztási cikkek piacán csapódik le. Míg az alacsonyabb keresetűek reálbére sok esetben csökkent, addig a jómódúak a rendelkezésre álló jövedelmüket inkább utazásra, szolgáltatásokra vagy megtakarításokra fordítják. Ennek következtében a kiskereskedelem óriási bevételtől esik el.

A gyenge kereslet mellett a kínálati oldal is komoly gondokkal küzd. A szektor beruházásai tizenkét negyedéve folyamatosan csökkennek. Különösen aggasztó, hogy a fejlesztések több mint felét adó nagy üzletláncoknál két számjegyű a visszaesés. A háttérben a romló jövedelmezőség és a növekvő bizonytalanság áll. Az ágazatot fojtogató intézkedések együttesen riasztják el a befektetőket, és ellehetetlenítik a megtérülési számításokat. Ide tartoznak a kiskereskedelmi különadók, a nem transzparens plázastop, valamint az ellátási láncot szétziláló árrésszabályozás. A túlszabályozottság végső soron a fogyasztóknak is káros. A szűk mozgástér miatt ugyanis a boltokban ma alig találkozni valódi akciókkal.

Ugyanakkor a beruházási kedv nem szűnt meg teljesen. A kereskedők fiókjaiban rengeteg kész terv várja a kedvezőbb gazdasági környezetet. Egy kiszámíthatóbb üzleti környezetben reális esély mutatkozna az évi 10%-os beruházásnövekedésre, ami az építőiparra és a beszállítókra is jótékonyan hatna. Iparági becslések szerint országosan akár száz új üzlet is nyílhatna. Emellett megoldásra vár mintegy négyszáz olyan hazai település helyzete is, ahol jelenleg egyáltalán nincs kiskereskedelmi üzlet. Ezeken a helyeken nem feltétlenül hagyományos szupermarketekben kell gondolkodni. Az alapvető ellátást alternatív megoldások, például konténerboltok, mozgóboltok vagy csomagátvételi pontok is biztosíthatnák.

A szakma szerint a kibontakozáshoz átfogó szemléletváltásra van szükség. Jelenleg a kiskereskedelmet érintő döntési jogkörök több minisztérium között oszlanak meg, így hiányzik az egységes kereskedelempolitika. Kozák Tamás hangsúlyozta: az új politikai és kormányzati helyzetben az egyik legfontosabb lépés egy önálló államtitkárság létrehozása lenne. Ez ideális esetben a gazdasági tárcán belül működne, és hatékonyan koordinálná az ágazatot. A magyar kereskedelem versenyképességének helyreállításához és az árak normalizálásához elengedhetetlen a piacgazdasági logikára épülő szabályozási környezet megteremtése.