Hiába jelezték a kereskedők a várható veszteségeket, a kormány augusztus végéig meghosszabbította az árrésstopot. A GKI elemzése szerint a helyzet különösen a kisebb boltokat érinti súlyosan, miközben már jelenleg is 400 olyan település található Magyarországon, ahol egyáltalán nincs bolt.

Molnár László, a GKI vezető kutatója a portálnak elmondta, hogy a felmérésük alapján a nem láncokhoz tartozó boltok 12 százaléka már most a bezárást fontolgatja, és ez az arány 18 százalékra emelkedhet, ha az intézkedés év végéig fennmarad.

"Mert hiába vannak helyben egyedül, de ha viszonylag gyorsan megközelíthető egy olyan város, ahol láncokba tartozó áruház van, akkor a vevők elvándorolnak oda, mert akkora az árkülönbség, amiért már megéri cipekedni, vagy összeállni, és akkor egy kocsival odamennek, bevásárolnak, visszajönnek, megosztoznak a költségeken. Tehát elég sok lehetőség van arra, hogy ezt kihasználják a falusi, még mozgásképes emberek."

A szakértő szerint a kormány nem látja az intézkedések tovagyűrűző hatásait, és elsősorban az élelmiszerinfláció leszorítására koncentrál. Molnár úgy véli, a kormány valójában a kereskedők árrésén keresztül próbál támogatást nyújtani bizonyos társadalmi csoportoknak a jövő évi választásokra készülve, ahelyett hogy nyugdíjat vagy szociális juttatásokat emelne. Az árrésstop bevezetése után valóban csökkent az infláció, de ebben az üzemanyagárak csökkenése és a szolgáltatói árak mérséklődése is szerepet játszott. A szakértő szerint a kormány valódi célja a nagy kereskedelmi láncok kiszorítása lehet, amit a kiskereskedelmi különadó is szolgál.

Molnár arra is figyelmeztetett, hogy az árrésstop az uniós joggal is ütközhet, ahogy korábban az árstop esetében is megállapította az Európai Bíróság, ami jelentős kártérítési kötelezettséget róhat a költségvetésre.

A kereskedelmi láncok válaszlépésként csökkenthetik vagy megszüntethetik az akcióikat, illetve olcsóbb importtermékekkel helyettesíthetik a drágább magyar árukat. Ez utóbbi különösen veszélyes lehet a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság számára.

Ha ezek helyett importtermékeket hoznának be, akkor meg lehetne takarítani ennek a veszteségnek a jelentős részét, de az nem biztos, hogy kedvező a magyar gazdaság szempontjából, hiszen a magyar élelmiszeripar rövid távon tönkremegy, mert a cégek túlnyomó részének az exportbevétele marginális.

A szakértő szerint az intézkedések a munkaerőpiacra is negatív hatással lehetnek, mivel a kiskereskedők elbocsátásai csökkenthetik a bérnyomást a szektorban, ami tovagyűrűzhet más ágazatokra is. Molnár László hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika egyáltalán nincs összhangban a piacgazdaság elveivel. "Ezek nem piackonform megoldások, ezek butaságok. Amikor az állam azt gondolja, hogy a saját adófizetőinek a terhére hoz intézkedéseket mindenféle kompenzáció nélkül, akkor ennek vannak nem várt következményei, vagy legalábbis nem szándékolt következményei, ilyen az infláció."