A rendezvény első felszólalója Krisán László, a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója volt, aki emlékeztetett mindenkit, hogy kilenc évvel ezelőtt, egy Kanadában megismert kisvállalkozói klub ötlete alapján Demjén Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökeként egy bizalmon alapuló, állami támogatással és banki hitelforrással létrehozandó ötletet fogalmazott meg, amit az akkori miniszterelnökkel, Orbán Viktorral be is vezettek.

Közreműködő partnerük volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a hitelkonstrukció irányítását pedig a Kamara és a VOSZ közös egyesületére, az erre a célra alakult KA-VOSZ-ra bízták. A konstrukció 2002-ben indult, a cél a kis- és középvállalkozások megsegítése volt, hiszen ekkoriban számukra a forgóeszköz-finanszírozásra és a likviditási nehézségek leküzdésére korlátozott támogatás volt csak elérhető. Úgy véli, Széchenyi hagyatékára, ötleteire támaszkodva, és a felvett hitelt a megfelelő célokra felhasználva valóban előbbre vihetjük a gazdaságot.

Krisán szerint "ma Magyarországon a kkv-szektor vállalkozásai képezik a gazdaság gerincét, mind a foglalkoztatottak számát, mind a gazdaságban megtermelt hozzáadott értéket tekintve. A kkv-szektor ma minden korábbinál komolyabb likviditási problémákkal küzd. A Széchenyi Kártya nem csodaszer, de az elmúlt 20 év legsikeresebb vállalkozásfejlesztési programja."

Demján Sándor volt a második felszólaló, aki úgy fogalmazott: " A vállalkozót leginkább az jellemzi, hogy mindig kitalál valamit, amit meg akar valósítani. A szabadsághoz bizalom és biztonság is kell, a sikerbe vetett bizalom és a célhoz vezető út biztonsága. Ezért indítottam útjára a Széchenyi Kártyát, amely a bizalom és a megbízható vállalkozó jelképe lett." Kiemelte továbbá a bankok és a kormány közös munkáját, és kitért rá, hogy eddig ki volt hagyva a mezőgazdasági szektor, de ez mától megváltozik, hiszen átadják az első Agrár Széchenyi kártyát, ami kiemelkedően fontos, hiszen az élelmiszer szerepe egyre nő, hazánk és a magyar vidék természeti adottságai pedig kiaknázásra várnak.

Parragh László szerint két kulcsfontosságú momentuma van a kártyának, még pedig a hálózatszerű működés és a professzionalizmus. " A jó termék, jó hitelkonstrukció mellett már csak egy hálózat hiányzott, amelyben napi élő kapcsolat jön létre a vállalkozóval. Ezt a VOSZ, illetve a területi kereskedelmi és iparkamarák irodahálózata biztosította." 

Végül Orbán Viktor mondott beszédet, aki a nem túl pozityv, költségvetési vitákkal terhelt periódus ellenére üdvözölte a Széchenyi Kártyák átadási ünnepségét. Orbán véleménye szerint a konstrukció az élő bizonyíték, hogy a bankokkal igenis együtt lehet működni állami szinten is, sőt, a bankok hitelezésből való kivonulása recesszióba sodorná a magyar gazdaságot, ezért megköszönte a azok munkáját, kooperációját. A programba bekapcsolódott bankok listája a következő: OTP Bank, Erste Bank, MKB, Takarékszövetkezeti hálózat, Volksbank, Gránitbank, Unicredit, Budapest Bank. Hozzátette, hogy manapság rengeteg támogatási forma a kis- és középvállalkozások segítését tűzi ki célul, de a nagy átlaggal ellentétben ők gyakorlatban is tettek ezért a szféráért. Alapvető céljuk egyfajta szemléletváltás a gazdaságban, továbbá egy újfajta gazdasági modell létrehozása, amely egy hosszú, tevékeny munkára alapuló folyamat. A miniszterelnök szerint a gazdasági válságot olyan válságkezelő programokkal kell megoldani, amelyek a válság után is kedvezően hatnak az ország fejlődésére. Gyorsítani kell a Széchenyi kártyák átadását, bőviteni a konstrukciót, hogy az valóban hatékony támogatást nyújthasson a kis- és középvállalkozásoknak, új munkahelyek teremtődjenek, és Magyarország gazdasága helyreálljon.

A Széchenyi Kártyát a KA-VOSZ Zrt. és az érdekképviseleti szervezetek irodáiban lehet igényelni. Az érdekképviseletek irodai hálózata teljes területi lefedettséget biztosít, tehát minden régió vállalkozói találhatnak székhelyükhöz közeli regisztráló irodát, amely a kérelem benyújtását követően továbbítja a hitelkérelmet az ügyfél által választott bank felé. Kedvező döntést és hitelszerződést követően a bankok megnyitják a hitelkeretet a vállalkozás részére. Az induláskor maximálisan igényelhető 1 millió forintos hitelösszeg mára jelentősen megemelkedett, 2006-ban már 25 millió forintot lehetett kérelmezni. A Széchenyi Kártya Konstrukció 2010-ben programmá bővült, elemei egymásra épülnek, és egyszerre is felhasználhatók. Az elemek összevontan akár 150 millió forint hitelösszeget is elérhetnek.

2011. szeptember 1-jétől a Széchenyi Kártya Program újabb elemmel bővült: a KA-VOSZ Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával elindította az Agrár Széchenyi Kártya konstrukciót, amit a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával, forgalmazásával, erdő- vad- és halgazdálkodással foglalkozó őstermelők, családi vállalkozók, egyéni vállalkozók, illetve társas vállalkozásként működő kis- és középvállalkozások vehetnek igénybe.

Az egy, kettő vagy három éves lejáratú folyószámlahitel hitelkeretének összege minimum 500 ezer forint, és maximum 25 millió forint. A hitelhez jutást minden esetben az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) készfizető kezességvállalása segíti. A vállalkozások 15 millió forint hitelösszegig tárgyi biztosíték nélkül is folyószámlahitelhez juthatnak. E feletti kérelem esetén a hitelnyújtó és az AVHGA által elfogadott egyéb fedezet- ingatlan- ingóság- bevonása is szükséges. A hitel visszafizetése a futamidő végén, lejáratkor, egy összegben esedékes. 2011-ben két további hitelkonstrukcióval bővült a program, nevezetesen a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitellel, és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitellel.

Az eddig kiadott kártyák száma 155ezer darab, az igénylők száma 208ezer, a hitelkeret pedig összesen 952 milliárd forint.