Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Bizottság "Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság" című stratégiája és cselekvési terve egységesen, több ágazatra és tudományterületre kiterjedően foglalkozik ezzel a kérdéssel. A cél olyan gazdasági berendezkedés kialakítása, amely innovatívabb, kevesebb kibocsátással jár, egységesen kezeli a fenntartható mezőgazdaság és halászat, az élelmiszerbiztonság és a biológiai erőforrások fenntartható ipari felhasználása iránti igényt, s eközben a biodiverzitást és a környezetvédelmet is garantálja. A terv tehát három fő szempontra összpontosul: a biogazdasághoz szükséges új technológiák és eljárások kidolgozása; a biogazdasági ágazatok piacainak és versenyképességének fejlesztése; valamint a politikai döntéshozók és az érdekelt felek szorosabb együttműködésének ösztönzése.
"Európának át kell állnia a kőolajkorszak utáni gazdaságra. A fenntartható erőforrások nagyobb arányú igénybevétele nem pusztán lehetőség: ez mára elengedhetetlenné vált. A fosszilis energián alapuló társadalmat olyan bioalapú társadalommá kell alakítani, amelynek a kutatás és az innováció a hajtóereje. Ez jót tesz környezetünknek, élelmiszer- és energiabiztonságunknak, valamint Európa jövőbeli versenyképességének is" - mondta Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos.
Biogazdaságnak az olyan gazdaságot nevezzük, amelyben az élelmiszert, a takarmányt, az ipari termékeket és az energiát a talaj és a tenger biológiai erőforrásai, valamint hulladék felhasználásával állítják elő. Ez azt is jelenti, hogy bioalapú eljárásokkal teszik fenntarthatóvá az ipari termelést. Nagyon ígéretes például, hogy a biohulladék alkalmas lehet a műtrágyázás kiváltására vagy bioenergia előállítására, és így az uniós megújulóenergia-célkitűzés 2%-ának teljesítésére.
Az uniós biogazdaság már most is közel kétezer milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolít le és több mint 22 millió embert foglalkoztat - ez az uniós foglalkoztatottak 9%-a. A biogazdaság kiterjed a mezőgazdaságra, az erdőgazdaságra, a halászatra, az élelmiszeriparra, a cellulóz- és papírgyártásra, valamint a vegyipar, a biotechnológia és az energetika bizonyos területeire. Minden euró, amelyet az uniós finanszírozású biogazdasági kutatásra és innovációra fordítanak, 2025-ig 10 eurónyi hozzáadott értéket eredményez a biogazdaság ágazataiban.
Háttér-információk
A stratégia három fő pilléren nyugszik:
1. A biogazdaságot megalapozó kutatásba, innovációba és készségekbe történő beruházás. Ez történhet uniós finanszírozással, állami finanszírozással, magánberuházás révén, valamint a más politikai kezdeményezésekkel fennálló szinergia fokozása révén.
2. A biogazdasági ágazatok piacainak és versenyképességének fejlesztése az elsődleges termelés fenntartható bővítésével, a hulladékáramok hozzáadott értéket tartalmazó termékekké alakításával, továbbá a termelés és az erőforrás-felhasználás hatékonyabbá tételét szolgáló kölcsönös ismeretátadási mechanizmusokkal. Az élelmiszer-hulladék ártalmatlanítása például tonnánként 55-90 euróba kerül az európai adófizetőknek és 170 millió tonna szén-dioxid képződésével jár. Ezt a hulladékot bioenergiává vagy más bioalapú termékké lehetne alakítani, munkahelyeket teremtve és növekedést idézve elő.
3. A politikai koordinációnak és az érdekeltek részvételének fokozása biogazdasági fórum és biogazdasági megfigyelőközpont létrehozása, valamint az érdekelt felek részvételével zajló biogazdasági konferenciák rendszeres szervezése révén.
A stratégia szinergiákra és kiegészítő jellegű együttműködésre törekszik a rokon célkitűzésekért küzdő politikai területekkel, eszközökkel és finanszírozási forrásokkal, például a kohéziós alapokkal, a közös agrár- és halászati politikával (KAP és KHP), az integrált tengerpolitikával vagy a környezetvédelmi, az iparügyi, a foglalkoztatási, az energia- és az egészségügyi politikával. A stratégia előkészítését Geoghegan-Quinn biztos irányította, négy másik biztos - Tajani alelnök, valamint Cioloº, Damanaki és Potoènik biztos - támogatásával. A stratégia középpontjában a kutatás és az innováció áll, így a tagállamok a 2012. február 21-i versenyképességi tanácsülésen ismerkedhetnek meg vele először.
Az Európai Unió egyes tagállamai - köztük Dánia, Finnország, Németország, Írország és Hollandia - már rendelkeznek biogazdasági stratégiával. A nemzetközi színtéren Kanadának, Kínának, Dél-Afrikának és az Egyesült Államoknak már készen van vagy készül a saját ambiciózus stratégiája.
A Bizottság javaslata egyike az Európa 2020 stratégia részét képező Innovatív Európa, illetve Erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezés keretében tett operatív javaslatoknak. A Horizont 2020 keretprogramban - a Bizottság leendő kutatási programjában - már kiemeltük a biogazdaság területén folytatott kutatások és innováció nagyobb arányú közfinanszírozásának fontosságát: csaknem 4,7 milliárd eurót javasoltunk elkülöníteni az "Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság" nevet viselő célkitűzés javára, a Horizont 2020 keretprogram más területeinek kiegészítő finanszírozásával egybekötve.
(Európai Bizottság - Sajtóközlemény)