A "mezőgazdaság derékhadát szúrná hasba" a kormány, ha elvonná a hazai agrárvállalkozások éves uniós területalapú támogatásainak 150 ezer euró feletti részét (degresszió) - reagált a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter új agrártámogatási elképzeléseire. A MOSZ a degressziót csak abban az esetben tudná elfogadni, ha a pénzelvonás mértékét a legális foglalkoztatás költségeivel csökkenteni lehetne. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke az ügyben soron kívüli egyeztetéseket kezdeményezett Lázár Jánosnál.

Lázár János még miniszterjelöltként beszélt a parlamenti mezőgazdasági bizottság előtt arról, hogy a kormány az igazságosabb pénzelosztás érdekében 150 ezer eurós éves összeg felett akár száz százalékos mértékben elvonná az agrárvállalkozások területalapú támogatásait, a vidékfejlesztési forrásokból pedig kizárná a csak növénytermeléssel foglalkozó cégeket. Brüsszel a tagországok döntésére bízza, hogy 2014-2020. között élnek-e a degresszió lehetőségével, amelynek mértéke 150 ezer eurós éves összeg felett minimum 5 százalék lehet.

A MOSZ értelmezése szerint a kormány a pénzelvonási határt a földforgalmi törvény 1200 hektáros - egyes esetekben 1800 hektáros - új birtokmaximumához igazítaná, vagyis e területméret felett nem nyújtana területalapú támogatásokat - közölte az érdekképviselet tájékoztatóján Nagy Tamás. Ez - tette hozzá - éppen azoknak a cégeknek a "hasba szúrása' lenne, amelyek a mezőgazdaság derékhadát alkotják, azaz adót fizetnek, foglalkoztatnak és exportárualapot állítanak elő. Az érdekképviselet szerint 1200 hektár felett ma 450-500 gazdaság működik az országban.

Magukkal rántják a kisebbeket is?

Ha a kormány a "mezőgazdasági középréteget" megtámadja, több mint százezer egyéni termelőt is nehéz helyzetbe hozhat, mivel ők éppen e vállalati kör szolgáltatásait veszik igénybe - hangoztatta Nagy Tamás. Úgy vélte, hogy a Lázár-féle elképzelések megvalósulása az érintett társaságoknál 40-50 ezer legális falusi munkahelyet sodorna veszélybe és hátrányosan hatna a több mint 2 millió hazai földtulajdonos haszonbérleti szerződéseinek jelentős részére is. A földhasználó nagyobb vállalatok ugyanis támogatások hiányában felmondhatják ma érvényes megállapodásaikat az 1200 hektár feletti területekre, és kérdéses, lesznek-e mindenhol olyan más agrárpiaci szereplők, akik a földeket bérbe tudnák venni. A MOSZ egyébként úgy kalkulál, hogy a mérlegkészítő mezőgazdasági vállalkozások évente átlagosan több mint 90 milliárd forint bérleti díjat fizetnek a földtulajdonosoknak.

Az érdekképviselet egyetért azzal, hogy a kormány megerősítené az 500-3000 ezer fős, kisebb vidéki településeket, visszaforgatná az erőforrásokat, illetve fékezné a jövedelmek és támogatások eláramlását, de e célok elérését Nagy Tamás szerint csak a "mezőgazdasági középréteg" segítségével tartja elérhetőnek. Ezért a MOSZ a 150 ezer eurós felső támogatási határ bevezetését csak úgy tudná elfogadni, ha az a feletti pénzelvonás mértékét - ahogy erre Brüsszel is lehetőséget nyújtana - a legális foglalkoztatás költségeivel csökkenteni lehetne, mert e korrekció nélkül az érdekképviselet szerint a cégek nagy része ellehetetlenülne.

Minél hamarabb tárgyalnának Lázárral?

Mivel a területalapú támogatások elosztási szabályait augusztus elsejéig kell benyújtani Brüsszelnek és az ezzel kapcsolatos mostani döntések 2020-ig hatályban maradnak, a MOSZ az ügyben soron kívüli egyeztetéseket kezdeményezett Lázár Jánosnál. A társas agrárvállalkozásokban - hangsúlyozta Nagy Tamás - a tulajdonosok száma akár 50-100 is lehet, így a képződő profitból nem néhányan, hanem jóval többen részesülnek. Ugyanakkor egy 2500 hektáros "átlaggazdaság" 2 milliárd forintos árbevétel és 180 millió forintos támogatás mellett is csak mintegy húszmillió forintos nyereséget termel, így az uniós pénzek drasztikus megvonása a vállalatok nagy részét be is dönthetné.