A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Program (GINOP) a széttagolt források helyett a koncentrált gazdaságfejlesztésre koncentrál - jelentette ki Gedei Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárságának GINOP projektmenedzsere. A program célja a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítása, a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció elősegítése, az infokommunikációs beruházások végrehajtása, az energiahatékonyság és a foglalkoztatottság javítása, a turizmus támogatása, a versenyképes munkaerő megteremtése.

A szakember hangsúlyozta: a kormány stratégiai partnernek tekinti a hazai kis- és középvállalkozásokat, és rájuk kívánja építeni a foglalkoztatás bővítését és a gazdaság felpörgetését. A GINOP-ban így a vállalkozásfejlesztés prioritást élvez, és a tervek szerint több mint 520 milliárd forintot fordítanak majd a Kutatás-Fejlesztésre és Innovációra.

A mezőgazdaságra és élelmiszeriparra ugyanakkor speciális támogatások vonatkoznak, a mezőgazdasági tevékenységek ugyanis a legtöbb esetben ki vannak zárva az általános (nem agrár) támogatásokból. A támogatások lehatárolásához szükséges a vállalkozás mezőgazdasági jellegének meghatározása, illetve a vállalkozás méretének, és az előállított termék jellegének pontosítása - mutatott rá Gedei Gábor.

A rendelkezésre álló pénzügyi források mellett a leghatékonyabb és legbiztonságosabb pénzügyi befektetésekről volt szó a konferencián. Burány Gábor a Takarékbank Pénz- és Tőkepiaci Üzletágának vezető privát bankárja úgy véli, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók is olyan alternatív befektetéseket keresnek, amelyek biztonságos hozamot garantálnak. Az utóbbi években például az állampapírban elhelyezett megtakarítások aránya a duplájára nőtt. 

A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban a versenyképesség növelésén túl a fenntartható mezőgazdaság támogatása is kiemelt szerepet kapott. A tagországoknak 2020-ra legalább 20 százalékra kell növelniük a megújuló energiák használatának arányát. Magyarországon jelenleg ez az érték 14,9 százalék körül alakul - mondta el Göbl Erik az E.ON KKV szegmens szakértője a Portfólió Nyugat-Magyarországi Gazdasági és Agrárfórum 2015 konferencián.

A szakértő az előadásában bemutatta az E.ON csoport komplex energetikai megoldásait. Kitért arra, hogy társaság elkötelezett a megújuló energiaforrások terén és ennek szellemében indította el a magyarországi energiaszolgáltatók között elsőként a Solar Programot, amellyel napelem cellák telepítésével teszi fenntarthatóbbá az energiagazdálkodást. Göbl Erik szerint Magyarország földrajzi adottságából adódóan az egyik leghatékonyabban használható megújuló energiaforrás a napenergia, amely széleskörű felhasználhatóságot tesz lehetővé mind a háztartások, mind a vállalkozások esetében. Ráadásul a napelemek minimális karbantartást igényelnek, kimeríthetetlen energiaforrásnak számítanak, és csökkentik a fogyasztók függését az energiaáraktól.

A szakember hozzátette: a napelemek csökkenő ára miatt már sokak számára elérhető, emellett a rohamosan fejlődő technológia miatt javul a hatékonyságuk, az élettartamuk pedig manapság 25-30 év körül alakul. Az E.ON a hagyományos termékein kívül elkötelezett az elektromos autózás támogatása mellett is. E-mobilitás programjuk keretén belül eddig már közel 20 db elektromos töltőt telepítettek országszerte, és 2016-ban további elektromos töltők telepítését tervezi a vállalat.

  

A fenntarthatóság kérdésén és a GINOP prioritásain kívül a konferencián kiemelt figyelmet kapott a tejszektort sújtó válság is. A magyarországi tejtermelők számára a legfontosabb kérdések azok, hogy meddig tarthat a mostani csökkenő ártrend, illetve számíthatunk-e hasonlóra a jövőben - emelte ki Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központjának vezető agrárszakértője.

Ahhoz, hogy megértsük a válság hátterét tisztában kell lennünk a világpiaci folyamatokkal - vallja a szakember. A világpiaci keresletnövekedés megtorpanásával együtt a nagy tejtermelő régiókban túlkínálat alakult ki, amit Kína magas tejporkészletei tovább fokoznak. A kínai kereslet visszaesése mellett az erős dollár, és az orosz embargó meghosszabbítása is hozzájárult az áreséshez.

A tejipar a világ leggyorsabban koncentrálódó ágazatának számít, ugyanakkor a szektornak nem ez lesz az utolsó válsága - vélekedik Fórián Zoltán. A feldolgozóipar erősítésével és a stratégiai együttműködések számának növelésével viszont megelőzhető a válság további elmélyülése -tette hozzá.

A magyar mezőgazdaság gyenge láncszeme 2015-re az élelmiszer-feldolgozóipar lett - vélekedik Varga László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari szakértője. Az elmúlt tíz évben a támogatásoktól függetlenül a szektor erodálódott. Nem volt megfelelő a termelékenysége, a hatékonysága, a hitel- és versenyképessége, illetve a foglalkoztatottsággal is akadtak gondjai. Ha 2020-ig növelni akarjuk a versenyképességét, növelni kell a feldolgozóiparunkat, mivel csak így lehet visszanyerni a hazai piacokon a magyar termékek súlyát.

Németh Gergely, a NAK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint ugyan lemaradtunk az élelmiszer-feldolgozásban, az utóbbi időszakban egyre több feldolgozó nyílik a legkisebb kézműves manufaktúrákon át a legnagyobb gyárakig. Európa a szabadkereskedelmi egyezmény aláírásának küszöbén van, ezért a következő éveknek kiemelkedő szerepük lesz az uniós gazdák versenyképességének növelésében és megőrzésében.

A pályázati időszak lehetőségeit mindenképpen ki kell használnunk - fogalmazta meg dr. Kovács Péter, a Darnó Hús, illetve a Funkció Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Nemcsak Európában, hanem Magyarországon is fel kell vennünk a versenyt. Ezt a feldolgozott termékek arányának növelésével, és a feldolgozás technológiai hátterének fejlesztésével tudjuk elérni.

Dr. Bódi Csaba, a Hipp Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy a nagyvállalatoknak a jelenlegi pályázatok nem kedveznek. A kisvállalkozók szerepe vitathatatlan a hazai termelésben, viszont nem rendelkeznek olyan tőkeerővel, amellyel megjelenhetnének a nemzetközi piacokon. Perspektivikus lehet viszont a nagyvállalatoknak a kis- és közepes vállalkozásokkal történő együttműködés - állítja a szakember.