Várhatóan május végén, június elején megjelenik egy jogszabályi javaslat a 2020 után Közös Agrárpolitikával kapcsolatban, valamint ugyanekkorra várható az új többéves uniós pénzügyi keret megállapítása is - mondta előadásában Bori Tamás, a DG-AGRI, közvetlen kifizetések igazgatóságának képviselője. Szerinte kihívást jelenthetnek majd a Brexit hatásai, illetve a biztonságpolitikával és a migrációval kapcsolatban felmerülő új költségek. Fontos, hogy csökkenjen a munkanélküliség és az ágazatba új mezőgazdasági termelők lépjenek be. Ugyanakkor a versenyképesség növekedése miatt nagy szerepet kap majd a kutatás-fejlesztés is.

2020 után az egyszerűbb Közös Agrárpolitika megteremtését támogatja Magyarország, mivel nálunk több mint 50 százalékkal járulnak hozzá az uniós támogatások a gazdák jövedelméhez. Ugyanakkor a KAP-nak továbbra is csökkentenie kell majd a tagállamok támogatásai közötti különbségeket.

Az új végrehajtási modelljavaslat szerint a KAP csak a szabályozási alapparamétereket határozza majd meg, hogy biztosítani lehessen az uniós szinten kitűzött célokat. A tagországoknak pedig külön-külön stratégiai terveket kell készíteniük, amelyet a bizottság hagy jóvá. A tagországoknak a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodó, de az EU-s célokkal összhangban lévő beavatkozásokat kell kidolgozniuk. A stratégiai tervek magukban foglalják majd az I. és a II. pillér intézkedéseit.

Balról jobbra: Papp Gergely, Kis Miklós Zsolt, Herczegh András, Feldman Zsolt és Bori Tamás,

Magyarország arra törekszik, hogy jelenlegi helyzetét megtarthassa a 2020 utáni KAP-ban - hangsúlyozta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Lényeges kérdés lesz, hogy az új KAP-ban kapott pénzek mekkora részét tudja majd Magyarország termeléshez kötött támogatásokra költeni, ez ugyanis jelenleg a közvetlen támogatásokra fordítható összeg 15 százaléka, és az, hogy milyen mértékben változik majd a jövőben, sok mindent befolyásolhat. A helyettes államtitkár a támogatások gazdaságonkénti maximalizálásával (capping) kapcsolatban elmondta, szerinte Magyarország élni fog ennek lehetőségével akkor is, ha ez önkéntes lesz.

Ha a 2020 utáni Közös Agrárpolitika nem az egyszerűsítés irányába halad majd, az valószínűleg negatívan befolyásolhatja a banki finanszírozást a magyar mezőgazdaságban - hívta fel a figyelmet Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója. A támogatások jelentős részét adják a magyarországi gazdálkodói jövedelmeknek, és ez egy jó bázist adhat arra, hogy a bankok nyissanak az agrárium felé.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára szerint is fontos, hogy ne csökkenjen a gazdák támogatása a 2020 utáni KAP-ban, amelynek érdekében Magyarország hajlandó akár 20 százalékkal is többet fizetni a közös költségvetésbe. Az államtiktár szerint lényeges szempont, hogy például a hekktáronkénti támogatások ne csökkenjenek. Ennek érdekében Magyarország élhet a két uniós pillér - a közvetlen kifizetések a vidékfejlesztési támogatások - közötti átcsoportosítással, de akár növelt szintű nemzeti társfinanszírozás is szóba jöheti, most ugyanis olyan állapotban van a magyar költségvetés, amelyből ezt meg lehetne tenni - hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt.

Az új Közös Agrárpolitikában egyre fontosabbak lesznek a környezeti fenntarthatósági szempontok - mondta Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese. Az új rendelettervezetben szó van arról is, hogy 100 ezer euróban - ez 30 millió forint feletti összeget jelent - maximalizálják a gazdáknak adható támogatások összegét, a baj azonban az, hogy ezt könnyen túlléphetik a termelők.