"A mezőgazdaság a magyar GDP mintegy 4,5%-át adja, miközben a hitelállományból 16%-ban részesedik. Mintegy 17 ezer ügyfelünk van, ebből 9000 az egyéni gazda. Közülük 2720 a fiatal, kezdő vállalkozó, vagyis csaknem a harmaduk. Ezek a számok jól mutatják, hogy

- érzékeltette a fiatalok helyzetét Herczegh András, az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy a bankok egy része kerüli az induló vállalkozások finanszírozását, és szomorú az is, hogy éppen ebben a stabil, "jó adós" ágazatban követelik meg az uniós szabályok a bankgaranciát a támogatások megelőlegezéséhez.

Weisz Miklós, az Agrya társelnöke reményét fejezte ki, hogy 2020 után megváltozik ez a gyakorlat, és biztosítékmentesen juthatnak hozzá a vállalkozások az elnyert támogatások előlegéhez. Ez fontos lépés lenne, hiszen az építéssel járó, lassan megtérülő beruházásokhoz az önrőn kívül hitelre is szükségük van a gazdaságoknak, ami egy drága forrás, szemben a támogatási előleggel - főként, ha az utóbbi biztosítékmentesen igényelhető. A támogatások banki előfinanszírozása is egyfajta megoldás, de az leginkább a normatív támogatások esetében terjedt el.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, hogy megnehezíti az építési beruházásokat, például az állattartó telepek korszerűsítését, az a körülmény, hogy az építőanyagok és a kivitelezés az elmúlt évben rendkívül megdrágult, miközben a megítélt támogatási összeg nem változott. Vagyis a projekt összköltségéhez képest a támogatási hányad csökkent. Az uniós szabályok szerint a  vissza nem térítendő támogatásokhoz egyéb állami kedvezmények, például alacsonyabb kamatú hitelek, ingyenes kezességvállalás nem kapcsolhatók. Véleménye szerint a kiíráshoz képest lecsökkent támogatási hányad lehetőséget ad a különbözet pótlására felvett hitelek kedvezményes díjszabására.

Az államtitkár ismertette az eddig meghirdett vidékfejlesztési pályázati jogcímekben odaítélt összegeket, és azt, hogy ezekből mennyi jutott el kifejezetten a kezdő vállalkozásokhoz. "A 10 beruházási jogcímben összesen bő 209 millirád forintot kötöttek le a pályázók, ebből csaknem 37 milliárd forint jutott a fiataloknak. Minden hetedik támogatott fiatal, egészen pontosan 6706 támogatottból 995. A fiatalok induló támogatására szintén jutott 38 millliárd forint, de ebből 12 milliárd elment determinációra. A maradék 26 milliárd felét szerettük volna első körben szétosztani a legjobb pályázóknak, de legfeljebb 15 milliárdot.

- ígérte Kis Miklós Zsolt. A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatban elmondta, hogy ideje azt is megvizsgálni, vajon az ötéves támogatási időszakot követően mennyien maradnak a szakmában, eléri-e a célját az induló támogatás. "40 ezer euró kevés a nulláról kezdéshez, de egy kezdő vállalkozás felfuttatásához is. Látjuk a hajlandóságot Brüsszelben arra, hogy ismét támogatható legyen a gazdaságátadás. A generációváltásnak ez lenne a legegyszerűbb és legészszerűbb módja."

Weisz Miklós hozzátette, ezzel kapcsolatban egy sor intézkedéssel a kormányzat is segítheti a nemzedékváltást. Könnyíteni lehet a szabályokon a földhöz jutás, az öröklési szabályozás, az adópolitika, a munkaerőpiac és a képzések terén is úgy, hogy "a fiatalok felé lejtsen a pálya". Kis Miklós Zsolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökeként jegyezte meg, hogy ezekkel kapcsolatos javaslataikat már elkészítették a  kormány számára.

Nagyon kevés a fiatal, ezért elöregednek a vállalkozások

Rengeteg múlhat a sikeres generációváltáson.

Elmondta továbbá, hogy az uniós források kissé csökkenhetnek 2020 után, de a fiatalok továbbra is számathatnak rá, hogy a vidékfejlesztési és a közvetlen kifizetési pilléren belül is lesz a számukra dedikált pénz. Utóbbi esetben igyekszik elérni a magyar kormány, hogy az extrán támogatott "első hektárok" meghaladják a 90 hektárt. Kis Miklós Zsolt felhívta a bankok figyelmét arra, hogy ők is elkülöníthetnének a fiataloknak dedikált összegeket, alkothatnának speciálisan nekik szóló hitelprogramokat. Az ugyanis világosan látszik a számokból, hogy a földszűkén kívül a pénzszűke akadályozza leginkább a generációváltást az ágazatban.