Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A korábbi 164-ről összesen 67-re csökkentette a szervezet keretein belül működő falugazdász-hálózat központjainak számát egy tavalyi átszervezéssel a NAK - nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Darabos Tamás. A strukturális változtatások mellett új ügyfélfogadási rendet is kialakítottak, amelyet idén februártól léptettek életbe.
A főigazgató szerint az átszervezéseket a kamara két évvel ezelőtti küldetésnyilatkozata, illetve tavaly nyilvánosságra hozott többéves fejlesztési programcsomagja indokolta, amelyek rögzítik, hogy helyi szinten is hozzá kell járulni a termelők jövedelmező gazdálkodásához. A falugazdászok mostanáig is lényeges feladatokat láttak el, de - tette hozzá Darabos Tamás - tevékenységüket bővíteni kell, hogy a gazdákat megfelelően fel lehessen készíteni a huszonegyedik század kihívásaira.
A NAK azért is döntött a falugazdász-körzetek átalakítása mellett, mert a meglévő rendszerben jelentősek voltak a területi- és létszámkülönbségek. Egyes körzetek nagysága kisebb megyényi volt, miközben akadtak egészen kis területűek is, amelyekben csak néhány falugazdász dolgozott. Az új szervezeti felállásban a köztestület arra törekedett, hogy a területi és tagi elosztás arányosabbá váljon, illetve egy-egy körzeten belül a hálózat tagjai között jobb munkakapcsolat jöhessen létre.
Az újonnan kialakított, arányosabb területű 67 falugazdász-központhoz most egyenként 8-10 falugazdász tartozik - mondta Darabos Tamás. A központok kiválasztott vezetői szakmai továbbképzést kaptak, hogy megfelelően irányíthassák a körzetben dolgozó falugazdászokat. A főigazgató szerint e vezetői réteg alkotja majd a hálózat gerincét a következő években.
A kamara a falugazdász körzetek új rendszerét kiegészítő, átszervezett ügyfélfogadási renddel is azt kívánja elérni, hogy a falugazdász-hálózat rugalmasabban működjön - tette hozzá Darabos Tamás. A falugazdászok mostantól csaknem 200 állandó irodában és mintegy 800 kitelepült - jellemzően önkormányzatoknál kialakított - helyszínen dolgoznak, ami összesen körülbelül 1000 rendszeres ügyfélfogadási pontot jelent. A heti kitelepülések száma településenként változik, de egy-egy kihelyezett ügyfélfogadás minimális időtartamának mindenhol el kell érnie a három órát.
Az átalakított struktúrában a rendszeres ügyfélfogadási pontok száma a korábbi 1800-ról csökkent 1000-re. A NAK szerint a változtatásokat az indokolta, hogy a legkisebb települések nagy részén az eddigi heti rendszerességű kitelepülésekre nem volt igény. A falugazdászok számos helyen úgy tartottak ügyfélfogadást, hogy azokon egyetlen gazdálkodó sem vett részt. Ezért a köztestület a hálózat működését úgy módosította, hogy a falugazdászok februártól a legkisebb települések többségét nem heti rendszerességgel, hanem igény szerint keresik fel.
A főigazgató szerint mindez nem jelenti azt, hogy a kamara a falugazdászi szolgáltatásokat e helyeken megszűntetné, hanem azokat az ott élő gazdálkodók elvárásaihoz igazítja. Így a falugazdászok ezután is minden településen helyben intézik el az ügyeket, ha a termelőknek - jellemzően az idősebb gazdálkodóknak - erre szükségük van.
A kamarai tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a kistelepülésen élő gazdálkodók jelentős része nem a helyi ügyfélfogadási ideje alatt, hanem más időpontban intézni ügyeit. Ezért inkább elutazik a közelben lévő nagyobb településekre, és - az ügyintézés idejét maga választva meg - az állandó falugazdászi irodákat keresi fel. Ez utóbbiakat a kamara olyan országos hálózatba szervezte, amelyben egy-egy központot 15-20 kilométeren belül bármely településről elérhető.
A NAK országos elnökségének korábbi határozata a falugazdász-hálózat létszámát 650 főben határozta meg, és e létszámkeretre a továbbiakban is szükség lesz, így nincs szó a hálózat szűkítéséről - állapította meg Darabos Tamás. A falugazdászok eddigi feladatai - így például az egységes támogatási kérelmek vagy az őstermelői igazolványok ügyintézési teendői - ezután sem változnak, de feladatkörük már a közeljövőben szélesedhet. Többek között bővülhet tájékoztatási tevékenységük annak érdekében, hogy a gazdálkodók megismerhessék és kihasználhassák a most zajló mezőgazdasági technikai-technológiai forradalom előnyeit. A hálózat átszervezésével felszabaduló idő alkalmas lehet arra, hogy a falugazdászok e téren is rendszeres információkkal lássák el a gazdákat - húzta alá Darabos Tamás.