Kéknyelv: mentesek vagyunk - Mások már elismerték, Brüsszel még nem

agrarszektor.hu
Magyarországon több mint három éve nem fordult elő kéknyelv-betegség, de az Európai Unió leghamarabb egy év múlva, 2020 év elején ismerheti el Magyarország mentességét - írta a szuperfarm.hu. A késleltetett elismerés oka, hogy hazai kéknyelv-mentesítési program nem volt teljesen EU-konform. Ezért tavaly októberben módosítani kellett a hazai végrehajtást.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Az EU illetékeseivel folytatott egyeztetéseken kiderült, hogy Brüsszel - nem vitatva azt a tényt, hogy 2015 novembere óta nem volt Magyarországon pozitív kéknyelveset - további vizsgálatokat kért annak érdekében, hogy a többi tagállamban elvégzett protokollra alapozva el tudja fogadni Magyarország mentes státuszát. Az országot akkor ismeri el Brüsszel mentesnek, ha a kiegészítő vizsgálati időszak alatt valamennyi megyében ugyanazon, nem vakcinázott állatoktól havonta negatív szerológiai eredményeket tudunk bemutatni. Magyarország kéknyelv-mentességét a Világ Állategészségügyi Szervezete (OIE), valamint több nem uniós ország tavaly már elismerte. Ezek közé tartozik Törökország is, amely a magyarországi élő szarvasmarhák első számú vevője, továbbá jelentős mennyiségben vásárol juhokat is.

Az, hogy az EU nem ismerte el kéknyelv-mentességünket, a szarvasmarhatartókon kívül elsősorban a juhágazatot sújtja, hiszen az élőbárány-exportból jelentős mennyiséget tesznek ki az Olaszországba továbbhizlalásra értékesített állatok. Ezeket addig, amíg nincs meg az ország mentes státusza, a szállítás előtt kétszer kell vakcinázni, és a mentességüket negatív vérvizsgálati eredménnyel alátámasztani, ami jelentős többletmunkát és költséget okoz a juhtartóknak.

A kéknyelv betegség törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos betegség, mely a házi és vadon élő kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, szarvasfélék) támadja meg. A betegség súlyossága eltérő a különböző fogékony fajok körében. A tünetek juhokban általában súlyosabbak (lesoványodás, elhullás, szaporodásbiológiai következmények), a szarvasmarhák rendszerint kevésbé érzékenyek rá. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, de a betegség súlyos szövődményekkel járhat, így sokáig elhúzódhat.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?