A kéknyelv-betegséget vírus okozza, amely elsősorban kérődző állatokat, például juhokat és szarvasmarhákat érint. Az elmúlt két évtizedben a betegség megítélése és kezelése sokat változott Európában. A kór az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején még viszonylag ismeretlen volt a kontinensünkön, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten terjedt el. Az első jelentős kitörés 2006-ban, Spanyolországban történt az EU-ban, amit gyors terjedés követett más országokban is, például Franciaországban és Olaszországban - közölte a portál kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állatvédelmi és Állategészségügyi Igazgatósága. A hatóság elmondta, hogy a 2010-es évek elején az EU szabályozási keretet alakított ki a betegség kezelésére, és a tagállamok vállalták, hogy megelőző intézkedéseket tesznek, ide értve a vakcinázási programokat és a betegség monitorozását.

Hazánkban is bevezették a szükséges lépéseket a kéknyelv-betegség terjedésének megakadályozásáért. A vakcinák kifejlesztése és alkalmazása nagy szerepet játszik a kór kontrollálásában. Ezt tükrözi az is, hogy a betegséget az EU alacsonyabb, C kategóriába sorolta, ami azt jelenti, hogy ellene a mentesítés tagállami szinten önkéntes.

Magyarország még mentesnek számít

Noha több esetben is kimutatták a vírus nukleinsavat hazánkban, de a Nébih Állatvédelmi és Állategészségügyi Igazgatósága közlése szerint ezen állatoknál klinikai tüneteket nem észleltek, a járványügyi kapcsolat kitörésekkel nem állt fenn. Fontos tudni, hogy a vírus nukleinsav nyomai a vérben elméletileg azután is kimutathatók, ha a vírus már nincs jelen. Lényeges, hogy ezen esetek az ország mentességi állapotát nem befolyásolták, azonban a kimutatott vírus nukleinsav figyelmeztető jel lehet. A beszállított és karanténozott állatokban még jelen lehet a vírus, és átjuthat a hazai állományokba, különösen, ha közvetlen környezetükben szúnyogok, mint vektorok jelen vannak.

A kéknyelv-betegség megjelenése negatívan érintheti a hazánkból származó élőállatok és állati eredetű termékek exportját. Ezeken túl további állategészségügyi szolgáltatások, vakcinázási programok és egyéb megelőző intézkedések válhatnak szükségessé, hogy a meglévő állományvédelmet biztosítsák, valamint megakadályozzák a betegség terjedését. A védekezésben különösen fontos, hogy az állategészségügyi hatóságok, a gazdák és a szakmai szervezetek együttműködjenek.

Van mód a védekezésre

A Nébih Állatvédelmi és Állategészségügyi Igazgatósága elmondta, hogy a kockázat leginkább három módon csökkenthető. Egyrészt vakcina alkalmazásával: jelenleg a kéknyelv-betegség vírussal fertőzött tagállamból fogékony állatot behozni minimum 60 nappal a szállítás előtt, a helyben előforduló kéknyelv-betegség vírus szerotípus elleni védőoltással lehet. Egyes esetekben az idő lerövidíthető. Az állategészségügyi bizonyítványt vinni kell a szállításhoz, mert ez igazolja a teljesült követelményeket. Másrészt védekezni kell a szúnyogok ellen, harmadrészt pedig be kell tartani a karanténozási szabályokat. Csökkenteni kell a különféle állatpopulációk közötti közvetlen érintkezést, és oda kell figyelni az újbóli betelepítésekre, a vásárlások időzítésére is.