Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Folyamatosan növekszik a mezőgazdaság termelési értéke, a legfrissebb adatok alapján ugyanis 2720 milliárd forintra tehető, és körülbelül ugyanekkora termelési értékkel rendelkezik az élelmiszeripar is - kezdte előadását Hollósi Dávid, a Takarék Csoport Takarék Agrár igazgatója. Ha az elmúlt éveket nézzük, akkor ez elképesztő emelkedésnek számít, az 1990-es évek elején ugyanis még csak 1000 milliárd forintról beszélhettünk. Az ország GDP-jéből ugyanakkor mindössze 4-5 százalék a mezőgazdaság részesedése, ami nagyon alacsonynak számít, ennek azonban valószínűleg az az oka, hogy a mai világban minél fejlettebb egy ország, és minél nagyobb az iparosodása, annál kisebb a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből. A magyar mezőgazdaságban komoly problémát jelent, hogy jelentősen eltolódtak az arányok a növénytermesztés felé, ami nagy részben a támogatáspolitikának köszönhető. Emiatt a mai állattenyésztés kibocsátása az 1960-as évekbeli adatokat tükrözi, most érte ugyanis utol az ország az 50 évvel ezelőtti önmagát - emelte ki az igazgató.
Hollósi Dávid a földárakra is kikért, és elmondta, hogy az elmúlt években megkétszereződtek a földárak Magyarországon. A városiasodás és az egyre több lakópark miatt azonban a becslések szerint naponta 180 hektár termőföldet vonnak ki a termelésből Európában. Emiatt 50-60 év alatt akár egy magyarország méretű termőterület is eltűnhet Európa mezőgazdasági termeléséből.
Nagyon magas a támogatások aránya a megtermelt jövedelmen belül, ami komoly problémát jelent, belső hatékonyságjavítással azonban ez az arány legalább 20-30 százalékkal javítható lenne - tájékoztatott az igazgató. Az egyéni vállalkozások borzasztóan növekednek, 1-2 év alatt 200 milliárd forinttal nőtt a hitelfelvételi hajlandóságuk, ami nagyrészt a "Földet a gazdáknak!" programnak köszönhető. Az élelmiszeriparban is egy növekvő tendencia tapasztalható, megjelentek az egyéni vállalkozók is, ugyanakkor az ágazat inkább nagyüzemben versenyképes. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya három év alatt 50 százalékkal növekedett, és jelenleg 400 milliárd forintot tesz ki, amiből 200 milliárd forint a "Földet a gazdáknak!" programból származik, de még így is 200 milliárd forintnyi valós növekedés tapasztalható - tette hozzá.
A betétállomány a társas és az egyéni vállalkozások területén is jelentősen növekedett az utóbbi években. Jól látszik, hogy a 2010-es évek előtti időszakhoz képest jóval több pénz van az ágazatban. Nagyon alacsony, mindössze 1,5 százalékos az ágazati csődráta, ami minden más ágazatot bőven alulmúl, emellett pedig nagyon magas a készpénz termelő képessége a mezőgazdaságnak, ami nagyrészt a szántóföldi növénytermesztésnek köszönhető. Az utóbbi években egy olyan termelői kör alakult ki az ágazatban, ahova komoly tőke nélkül nagyon nehéz belépni. 2019-ben elindul a Növekedési Hitelprogram újabb szakasza, az NHP Fix, amely fix kamatozású, kiszámítható forrást kínál a magyar kis- és középvállalatoknak, emellett az alacsony kamatkörnyezet is biztosan kitart még ebben az évben, ezek pedig tovább növelhetik a gazdák beruházási tervét - zárta előadását Hollósi Dávid.
A növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés arányaiban körülbelül ugyanolyan mértékben növekedett az elmúlt időszakban - mondta Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AGVHA) ügyvezető igazgatója. A beruházások láthatóan elindultak a mezőgazdaságban, kérdés azonban, hogy ki miből valósítja majd meg ezeket, mennyi lesz az olyan, amelyik nem valósul meg, és lesz-e visszacsorgó pénz. Az ügyvezető igazgató kitért arra, hogy mind a kormánynak, mind pedig a banki szervezeteknek fontos feladata a kisebb gazdálkodók támogatása, ami az elmúlt években folyamatosan meg is történt, nagy mértékben bővült ugyanis a számuk.
A bankszektor nyitott arra, hogy ne csak a szántóföldi növénytermesztést finanszírozza, az állattenyésztés azonban egy jóval kockázatosabb ágazat - hangsúlyozta Hollósi Dávid. Az elmúlt években kialakult egy olyan stabil termelői réteg, amely képes az állattenyésztési és a kertészeti oldalon is felszívni a forrásokat. Jelenleg forrásbőség van, de az ágazatban óriási a kapacitáshiány. A támogatások 80 százalékát a kisebb termelők kapták, akik jellemzően drasztikus fejlesztésekbe kezdtek, a bankoknak azonban tudniuk kell kezelni ezt a dömpinget, és mérlegelniük kell, hogy melyek azok a projektek, amelyek megállják majd a helyüket. Emellett a bankok hitelezési étvágya sokkal nagyobb most, mint amilyen korábban volt - emelte ki a Takarék Csoport Takarék Agrár igazgatója.
Sebestyén Róbert, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. agrárszakértője egyetértett Hollósi Dáviddal abban, hogy az állattenyésztés valóban egy kulcspozíció, tényleg kockázatosabb ágazatnak számít azonban, mint a növénytermesztés. Nincs ugyanakkor eredményes állattenyésztés mindaddig, amíg az élelmiszeripari ágazat nem kapja meg azokat a forrásokat, amelyekre szüksége lenne. Fontos lenne, hogy az egymásra épülő strukturális fejlődés meginduljon, hiszen úgy lehet csak hatékonyabb a mezőgazdaság. A bankoknak fel kell készülniük arra, hogy valószínűleg további finanszírozási igényeket kell majd kielégíteniük - tette hozzá.
Jól látszik, hogy a gazdák egyre erőteljesebb birtokrendezési irányultsággal rendelkeznek, és rájöttek arra, hogy a versenyképesség és a hatékonyság a földnél kezdődik - hangsúlyozta az agrárszakértő. Az egyéni és a társas gazdálkodásoknak is tudomásul kell venniük, hogy fontos, hogy a növekedési vágyuk észszerű legyen, és ne terjeszkedjenek túl azon, amit a bank kockázatkezelése még kezelni tud.
