Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A magyar mezőgazdaság csak akkor tud fejlődni, ha megvan hozzá a jó kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező élelmiszeripara, illetve feldolgozóipara - mondta Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián. "Kicsit unom már ezt a népességrobbanás dumát, és nem azért, mert nem érdekel, hanem mert úgy érzem, a magyar mezőgazdaság nem lovagolta még meg ezt a hullámot, jelenleg tőkehiány és szakemberhiány van az országban." Emellett az oktatást az országban úgy kell megszervezni, hogy a digitalizációt, illetve a modern megoldásokat már úgy adjuk a szakemberek kezébe, hogy az illető már magát a szakmát és a munkát is szereti. A világon jelenleg alapanyagtermelési verseny van, piacok nélkül azonban nem fogunk előrébb jutni, bármit is tervezünk hosszútávon a mezőgazdaságban. Magyarországon nem csak modern megoldásokra lenne szükség, mert van ahol először az alapokat kellene rendbe tenni.
A 2019-et értékelve Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke közölte, idén aszályos téllel vágtunk bele a tavaszba, aztán hirtelen a tavalyinál is hektikusabban érkezett meg a csapadék az országba, de ettől függetlenül a növénytermesztés az átlagosnál jobb évet zárhat. Szerinte a vetőmagelőállítással kivehetnénk a részünket a népességrobbanásból, ugyanakkor Magyarországon a munkaerőhiány komoly problémát jelent, de a megfelelő szaktudáshoz megfelelő fizetésekre lenne szükség, jól fizető állások nélkül azonban a fiatalok nem választják majd ezt az ágazatot. Viszont, ha hosszútávon arra lesz szükség, akkor technológiával kell majd a munkaerőt helyettesítenünk az agráriumban.
Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaságban hiába van rengeteg szaktudás, ha egyszerűen nem lehet traktorost, illetve megfelelő szakembert találni. "Ennek az az oka, hogy az ország nem költ elegendő pénzt a mezőgazdasági oktatásra, pedig megfelelő emberek nélkül, hiába beszélünk arról, hogy munkaerőhiány van, itt már inkább cselekedni kellene."
Habár az előző évekhez képest idén jobb eredményeket ért el a magyar mezőgazdaság, összességében még lenne mit javítani az eredményeken - hangsúlyozta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Az ország egyre jobb piacokat talál, nő a hozzáadott érték, exportvolumenben azonban jelentős növekedés nem következett be az utóbbi időben, holott a népességrobbanás, a termőföldcsökkenés és a klímaváltozás egyértelműen jelen vannak. "A hozamok nem fokozhatók a végtelenségig, és lassan már a határokat súroljuk, ezért újszerű megoldásokat kell találni, és be kell állnunk a fejlesztés irányába. Az agrárium kibocsátása ugyanakkor csak megfelelő tudással növelhető, a 21. század 21. századi képességeket igényel, most már a vásárlók döntik el, hogy milyen termékeket akarnak, ha mi ezeket nem állítjuk elő, akkor majd megcsinálják mások." Jakab kitért arra, hogy folyamatosan változnak az életkörülmények, egész más élelmiszerekre lesz szüksége az embereknek, ezért most dől el, hogy milyen korszerű megoldásokat alkalmazva tudunk majd előre haladni.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. stratégiai vezérigazgatója az idei évet értékelve elmondta, hogy összességében nem lesz nagyobb árbevétele a gazdáknak a búzát és a kukoricát tekintve, és az állattenyésztés sem zár feltétlenül jó évet, így szerinte gyengébb lesz a 2019, mint a 2018 volt. Ha az emberigség növekszik, és minél több élelmiszerre lesz szüksége, az hatalmas lehetőség lehet a mezőgazdasági termelés szempontjából. Erre azonban csak úgy tudunk reagálni, ha minőségi termékeket állítunk elő, és nem alapanyagot, hanem feldolgozott terméket. Szerinte nagyobb hatékonyság mellett, megfelelő feldolgozóipart kellene kiépíteni Magyarországon, ehhez pedig jelentősen növelni kellene a hektáronkénti hozamokat a szántóföldi növénytermesztésben.
Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója a 2019-es évvel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ipari növények kapcsán sem az árak, sem a hozam tekintetében nincs panasz, és összességében idén jobb évete zárhat a magyar mezőgazdaság, mint a tavalyi. Szerinte növelhető lenne a mezőgazdaság kibocsátása Magyaroszágon, amihez a genetikai potenciálokat is ki lehetne használni, hiszen a folyamatos szerkivonások miatt a növényvédelemben komoly problémák lehetnek majd a jövőben. Hozzátette, erre új fajok nemesítésével jól lehetne reagálni.
2019 első kilenc hónapjának adatai alapján 1,6 százalékos elmaradás van a mezőgazdaság, erdő- és halgazdálkodás területén 2018-hoz képest - tájékoztatott Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója. A magyar mezőgazdaság számára az egyik legnagyobb kihívás a jövőben az, hogy hogyan tud majd egy olyan termékstruktúrával megjelenni a piacon, ami nem a népességrobbanást támasztja alá, hanem azt a keresletet, ami magasabb minőségű temékeket eredményez.