Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A földművelés és állattartás ma már annyi induló tőkét igényel, hogy ezzel minden más iparágat messze megelőz. Nem jó hír ez a fiatalok, az induló gazdák számára, hiszen a támogatásként kapott 13 millió forint (40 ezer euró) már semmire nem elég. A következő ciklusban a kormányok maximálisan 100 ezer eurót fordíthatnak majd egy-egy induló gazda dotációjára, ami mostani árfolyamon 33 millió forintot jelentene. Ebből már vásárolható lenne egy kevés üzemórás 120-150 lóerős traktor és hozzá még jó pár munkagép, ami tűrhető kezdőfeltétel lehet, ha van föld is a gazdálkodáshoz. Ha nincs, akkor legfeljebb 6-10 hektárra futja belőle, ha azt akarjuk, hogy egy kis használt kertészeti traktor és néhány munkagép is beleférjen még a támogatásba. A szükséges csarnokokkal, épületekkel nem is számoltunk.
A topagrar.com a Német Parasztszövetség legfrissebb helyzetjelentésére hivatkozva azt írja, hogy az utóbbi 20 évben elképesztő mértékben megugrott a mezőgazdálkodás tőkeigénye, ami különösen a többi iparággal összevetve szembetűnő. Űgy tűnik, nem véletlenül érzik úgy a tapasztalt gazdák, hogy most sokkal keservesebb feladat biztosítani a működés anyagi feltételeit. A németek azt találták, hogy ma 580.900 euró (191,7 millió Ft) tőkelekötés jut egy agráriumban dolgozóra, ehhez képest az ipari termelésben mindössze 327.300 euró (108 millió Ft) esik egy főre. A kereskedelem működtetése 145.200 eurót (48 millió Ft) igényel egy alkalmazottra vetítve, és meglepően alacsony az építőipar egy emberre számított tőkeigénye, ami csak 45.600 euró (15 millió Ft), vélhetően a kétkezi munkások magas száma miatt.
A netto befektetési érték (föld nélkül) a német mező- és erdőgazdaságban 2018 végén 161,1 milliárd eurót tett ki, aminek 31 százaléka a gépek értékének felelt meg, a maradék 69 százalékot pedig az épületek értéke képezte. Ezek tőkeigényét 34 százalékban fedezték banki hitelek, vagyis a befektetett érték kétharmada saját tőkéből valósult meg. Ez a többi iparághoz mérten jóval kisebb eladósodottságot jelent, ami meglepő lehet annak fényében, hogy tudjuk, ez a legtőkeintenzívebb ágazat. A németek megjegyzik, hogy az agráriumba bevont idegen tőke 54,4 milliárd eurós szintjeis soknak tekinthető, hiszen egyetlen év alatt 8 százalékkal emelkedett. Az igénybe vett hitelek 83 százalékban hosszú lejáratú beruházási hitelek, a termelési eszközök beszerzését segítik. A legfeljebb 5 éves futamidejű kölcsönök csak a hitelállomány 17 százalékát teszik ki.