Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nem beruházásokra ment el VP-források döntő része
Vidékfejlesztési Program (2014-2020) kezdetétől 2019. szeptember 30-ig 441,3 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak. A kumulált adatokat vizsgálva elmondható, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedések tették ki a kifizetések csaknem egynegyedét, meghaladva a 99 milliárd forintot. A támogatások 12,3 százaléka tárgyi eszközökbe történő beruházásra fordítódott (54,3 milliárd forint). A kifizetések 6,7 százaléka, 29,7 milliárd forint a Natura 2000-hez és a víz-keretirányelvhez kapcsolódott, míg alapvető szolgáltatásokra és a falvak megújítására 27 milliárd forintot folyósítottak a kedvezményezetteknek - írja a NAIK AKI Pénzügyi hírlevelében.
A kertészetek kevésbé tudtak fejleszteni
Az AM adatgyűjtése alapján a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya (messze ők veszik fel a legtöbb hitelt az agráriumban) 2019 harmadik negyedévének végén 24,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket, ezáltal az állomány 388,9 milliárd forintra nőtt. A hitelösszegen belül a piaci hitelek értéke 66,1 százalékot képviselt. A teljes hitelállomány legnagyobb része (43,1 százaléka) a szántóföldi növénytermesztő társas vállalkozásokhoz, 38,4 százaléka pedig az állattenyésztőkhöz került. A kertészeti ágazat részesedése 2,8 százalékot, az egyéb ágazatokban tevékenykedőké 15,8 százalékot tett ki.
A szántóföldi növénytermesztő társas vállalkozások hitelállománya 33,1 százalékkal, az állattenyésztési ágazaté 16 százalékkal emelkedett egy év alatt. Azon belül is a baromfiágazat hitelállománya18,6 százalékkal, a sertésé 6,2 százalékkal, a szarvasmarha-ágazaté pedig 19,3 százalékkal bővült. A kertészeti ágazat hitelállománya az aktuális negyedévben mindössze 2 százalékkal 10,9 milliárd forintra nőtt 2019 harmadik negyedévének végére.
Rövid időtávra legnépszerűbb a Széchényi Kártya
A magyar agrárium rövid távú finanszírozásának stabilabbá tételét is szolgálja a Széchenyi Kártya Program, ami 2011-től érhető el az agrárvállalkozások számára. A benyújtott hiteligények itt is tovább nőttek, a szerződések száma 36,1 százalékkal 16.552 darabra, a leszerződött összeg 46,1 százaékkal 172,2 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A Széchenyi Kártya népszerűségét mutatja, hogy a növekedés dinamikája továbbra sem veszített lendületéből.
A lízing használt gépekre is jó alternatíva
Az új és használt mezőgazdasági gépek lízingcégekáltal finanszírozott összegénél a harmadik negyedéves állományokat tekintve az elmúlt öt évben fokozatos emelkedésvolt megfigyelhető. Ez a mezőgazdaság fejlődését követte, hiszen egyre több gazdálkodó tér át intenzív termesztési technológiára, amelynek gépigénye is magasabb. Amennyiben a gépberuházás minőségi cserét jelent, gyors megtérülési idővel számolhatnak a gazdálkodók. A lízingcégek finanszírozott állománya - tőkekintlévősége - mintegy 10 százalékkal 181,1milliárd forintra nőtt egy év alatt. Az új mezőgazdasági gépek lízingeltállománya 4,5 százalékkal 140,3 milliárd forintra bővült, miközben a használt gépeké 33,3 százalékkal 40,8 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
A tőkekintlévőségek emelkedésével párhuzamosan a megkötött lízingszerződések száma is tovább nőtt. A lízingcégek 2019 harmadik negyedévének végére az előző év azonos időszakához képest 13,2 százalékkal több, összesen 3733 szerződést kötöttek, ami az elmúlt öt év harmadik negyedévei alapján a legmagasabb értéknek számít. Az új mezőgazdasági gépekre 13,4 százalékkal, a használt mezőgazdasági gépekre pedig 12,5 százalékkal több szerződést kötöttek egy év alatt.