Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Történelmi mértékű támogatás érkezik a magyar agráriumba ebben az uniós ciklusban, amely hatalmas beruházási hullámot indíthat el, az építőárak azonban folyamatosan emelkednek, ez pedig hatással lehet a korszerűsítésekre. Milyen kockázatok vannak most a fejlesztésekben, mire kell készülniük a magyar gazdálkodóknak?
Arra számítunk, hogy ennek az óriási forrásnak egy meghatározó hányadát várhatóan építkezéssel, felújítással járó beruházásokra fordítják a jogosultak. Több mint 2 ezer milliárd forintot fordíthatnak erre a pályázatok nyertesei a következő években, ám ehhez óriási építőipari kapacitásra is szükség lesz. Ugyanakkor ezeket a kapacitásokat már most több gazdaságélénkítő intézkedés is érinti, tehát az újonnan jelentkező kereslet akár áremelkedést is eredményezhet.
Komoly forrástöbblettel kell tehát számolni idén és a következő években is a magyar agráriumban. Mit lehet tudni, milyen ütemben érkeznek a támogatások és kerülnek kiírása a különböző pályázatok az ágazatban?
Ha a Vidékfejlesztési Programot nézzük, néhány kiírás már meg is jelent és a közeljövőben is több pályázat várható, így elmondható, hogy a források fokozatosan érkeznek. Azt látni kell, hogy e program keretében az előttünk álló hét, plusz két éves időszakban összesen 4265 milliárd forint hívható le az ágazat és a vidék fejlesztésének céljával. Ebből az összegből már a következő két évben 1500 milliárd forintra lehet pályázni, ami önmagában is 200 milliárd forinttal több, mint amennyi az előző hét éves időszak egészében rendelkezésre állt.
Hogyan, milyen megoldásokkal tudja a gazdálkodókat segíteni az OTP Bank ebben a pályázati dömpingben?
Hogy segíthessük a jogosultakat a források gördülékenyebb lehívásában, illetve azok esetleges kiegészítésében, átfogó és rugalmas pénzügyi megoldásokat dolgoztunk ki, a pályázati szakasztól egészen a fejlesztések megvalósításig. Ennek részeként a pályázati logikához igazítottuk és felgyorsítottuk a hitelezési folyamatainkat, tehát a beruházást tervező partnereink már a pályázatuk elbírálása előtt biztosak lehetnek abban, hogy a tervezett fejlesztést pénzügyi szempontból meg tudják-e valósítani. Ügyfélbarát pénzügyi megoldásaink során például a támogatás mellé hitelt is igénylő vállalkozók már röviddel a pályázat benyújtását követően megtudhatják hitelbírálatuk eredményét.
Mik a tapasztalatok, felkészültek a gazdák arra, hogy jelentősen meg fognak növekedni az elérhető források? Keresik-e a lehetőségeket? Tudják egyáltalán, mik a lehetőségeik?
Mi azt tapasztaljuk, hogy az érintettek már hallottak róla, hogy komoly lehetőségek várhatóak az agrárvállalkozók számára, ám még kevés részletet ismernek. Jelenleg még leginkább a 2021-2022-es átmeneti időszak várható pályázatai láthatók, amelyeket már előkészített - néhányat már ki is írt - a szaktárca. Ahhoz azonban, hogy olyan beruházásokat valósítsanak meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozók, amelyek valóban növelik gazdaságuk versenyképességét, alaposan át kell gondolniuk fejlesztési céljaikat. Ez a forrásmennyiség lehetőséget teremt rá, hogy teljesen új, a jelenleginél sokkal hatékonyabb eljárásokat vezessenek be, ehhez azonban ismerniük kell a területük legújabb fejlesztéseit és azok legmegbízhatóbb kivitelezőit. Fel kell tehát készülniük a tervezésre is, mert jól megválasztott beruházásokkal nem csak a saját, hanem összességében az ország mezőgazdasági és élelmiszeripari versenyképességét is javíthatják a régióban.
Egyre nagyobb szerepet kap a mezőgazdaságban a fenntarthatóság és a környezetvédelem. Hogyan érvényesíthetők a fenntarthatósági szempontok az agrárgazdaságban, illetve annak finanszírozásában?
Az Európai Zöld Megállapodás, a Farm to Fork és a Biodiverzitási Stratégia, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) mind-mind abba az irányba tolja magát az agráriumot, hogy egyre fenntarthatóbb módon gazdálkodjon. E trendbe illeszkedik a finanszírozási oldal szabályozása is, így a Taxonómiarendelet, amely a fenntartható finanszírozás kritériumait tartalmazza. Ennek legutóbbi verziójából kimaradt a mezőgazdaság, ami nem azt jelenti, hogy ne lehetne fenntartható módon gazdálkodni, hanem azt, hogy a Taxonómiarendelet igazodni kíván a KAP szabályozásához, amely még nincs készen. Tehát reményeink szerint a jövőben egy közös - támogatási-finanszírozási fenntarthatósági indikátorrendszer alapján lehet zöldfinanszírozást adni a termelőknek.