Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet tiltja a tarló égetését. A jogszabály kimondja, hogy "tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség". Eszerint a "lábon álló" növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Látható, hogy a támogatás szempontjából egyetlen kivétel lehet, ha a szántón olyan mértékű fertőzés jelenik meg, amely csak és kizárólag a tarló felperzselésével szüntethető meg. Ekkor a növényvédelmi hatóság elvileg indokolhatja a tarlóégetés megvalósításának szükségességét. A gyakorlatban a hatósághoz csekély számú ilyen kérelem érkezik.
Ezen fenti és egyéb lehetséges esetek vonatkozásában az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, mint hivatkozott egyéb rendelet szerint a tarlóégetés, az irányított égetést külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen végezheti, amennyiben az irányított égetés végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét a megkezdés előtt 5 nappal az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez írásban bejelenti. A bejelentőlap a katasztrófavédelem honlapján elérhető.
A tevékenység az alábbiak figyelembevételével végezhető:
- Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani.
- Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
- A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
- A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
- A tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
- A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.
A kamara arra kéri a gazdákat, hogy csak akkor égessenek, ha muszáj! A tarlóégetéssel ugyanis károsodnak a talajban lévő hasznos bioszervezetek, a talaj csökkent szervesanyag-készletét tovább pazaroljuk - rontva ezzel szerkezetességét, aszálytűrését, vízmegtartó képességét stb. -, és nem elenyésző a vadak pusztulása sem. A tarlóégetés emellett nem csak a talajba juttatható, a talajban lévő szerves anyag felelőtlen pazarlását jelenti, de a levegőszennyezést is okoz. A NAK épp ezért inkább a környezetet kímélő tarlóhántási munkálatokat javasolja.
