Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A minimális talajborításra vonatkozó előírások alapján ezt a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után is fenn kell tartani. Ennek több lehetséges módját határozza meg a vonatkozó 50/2008 (IV.24.) FVM rendelet - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
A rendelet értelmében a talaj takarása, fedése az adott időszakban az alábbi módokon lehetséges:
- őszi kultúra vetésével,
- másodvetésű takarónövény termesztésével vagy
- a tarló szeptember 30-ig történő megőrzésével vagy
- legfeljebb sekély tarlóhántás és ápolás, illetve középmély vagy mély talajlazítás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, kivéve a nitrátérzékeny területeken termesztett tavaszi vetésű kultúrák esetében, ahol a szintvonalakkal párhuzamos talajelőkészítő munkák elvégzése szeptember 1-től megengedett.
Fontos, hogy a talajt óvni és védeni kell, szabályozva annak hőmérsékletét, javítva vízháztartását, csökkentve az eróziót, és védve szerkezetességét. Ha az ember megnézi, az erdőkben és mezőkön sehol nem jellemző a természetben a csupasz talaj. A fáról lehullott levelek, az elszáradt növényi maradványok takarják, fedik a talajt. A kicserepesedett, széttöredezett talajokon a talajélet korlátozott: ezért fontos annak takarása, fedése, mert így a nap és a szél nem szárítja, az eső nem rombolja a talaj szerkezetét, morzsalékos maradhat, nem iszaposodik el, mert az ott lévő zöld növény, vagy szármaradvány védi. Tehát ezen feladat minden gazdálkodó számára fontos a szabályzókon túl is.
Nem szabad elfeledni azt sem, hogy a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásaiban szerepel az is, hogy a tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetése tilos, kivéve, ha erre növény-egészségügyi okokból van szükség. Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
- a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos;
- az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel;
- a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos;
- a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
- tarlóégetés 10 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
- a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.
A kivágási tilalomra is vonatkozik az egy nagyon fontos előírás. Ennek értelmében fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni.