Ahogy korábban az Agrárszektor is megírta, az Országgyűlés elé került az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslat, amelyet a következő hetekben vitatnak meg a képviselők. A mezőgazdasági őstermelőről, az őstermelők családi gazdaságáról és a családi mezőgazdasági társaságról szóló törvény célja, hogy a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet teremtsen, elősegítve az agrár- és élelmiszeripari gazdaságok fejlődését és fejlesztését, csökkentve az adminisztrációs terheiket, miközben kedvező adózási környezetet teremt.

A családi mezőgazdasági társaság (CSMT) egy olyan új szervezeti formaként kerülhet bevezetésre, ami a már működő mezőgazdasági társas vállalkozások esetében egy minősítő kategóriát takar. CSMT az a gazdasági társaság, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat lehetne, amelynek legalább két tagja van, és melynek tagjai egymással hozzátartozói viszonyban vagy hozzátartozói láncolatban állnak. A CSMT - mint jogi személyiséggel rendelkező társaság - a társasági adó, vagy a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá tartozna, tehát az őstermelői adózás a magánszemély tagok esetében már nem lenne alkalmazható.

A javaslat szerint kedvezményeket osztalékágon biztosítanának, azaz a tagok az szja-n belül kapnak 50 millió forintig adómentességet meghatározott, a vállalkozás által számukra adott juttatások után. A jogcímek a földbérlethez, a földvásárláshoz, illetve az ahhoz kapcsolódó hitelekhez, valamint bizonyos támogatásokhoz kapcsolódnának. A CSMT a számviteli kötelezettségeinek a jelenlegi szabályok szerint tenne eleget, azzal, hogy a törvényjavaslat alapján nem lenne adóköteles az az összeg, amely nem haladja meg:

- a társaság által a tulajdonosnak a termőföld bérletéért fizetett összeget,

- a normatív támogatásként kapott, tagnak átengedett összeget,

- azt az összeget, amelyet a CSMT azért fizet ki, hogy a magánszemély földtulajdonos azt a földvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-törlesztésre fordítsa,

- azt az összeget, amelyet a CSMT ad a tagjának olyan termőföld vásárlására, amelyet a CSMT legalább 15 évig használ.

Az Agrárszektor a Takarékbank segítségével értelmezte és értékelte a családi mezőgazdasági társaságra (CSMT) vonatkozó törvényjavaslatot, amely osztalék oldalról jelent lényeges könnyítést, hiszen lényegében adómentes osztalékkifizetést tesz lehetővé, melynek határa egy CSMT-re összesen 50 millió Ft (tehát ha több tagnak történik kifizetés, ezeket a limit tekintetében össze kell vonni).

Mi változna a törvényjavaslat szerint a társas vállalkozás és a magánszemélyek banki finanszírozhatóságát tekintve? A Takarékbankban a családi holding alapú megközelítést eddig is alkalmazták, ennek lényege, hogy a családtagok által különféle entitásokban, de valójában közös döntési centrummal, szoros kapcsolatban működtetett cégcsoportokat együttesen kezelik. Termelési hátterüket - művelt földterület, állattenyésztési ágazatok kibocsátása, telephelyek, gépháttér, stb. - összevonják és csoportszinten kiértékelik, hogy egy évben átlagosan mennyit tudnak nagy biztonsággal banki adósságszolgálatra fordítani. Az új törvényjavaslat támogatja ezt a szemléletet, hiszen az adózás könnyítésével egyszerűsíti a családi holding tagjai közötti készpénzmozgásokat, így még inkább indokolt, hogy egy egységként legyen kezelve. Számszakilag nézve, a megtakarított adó mértéke transzparens, a bank számára is látható, így az adósságszolgálati számítások során figyelembe vehető, mint eredményjavító tétel. Fontos azonban hogy ez azzal is járhat, hogy mivel egyszerűbben és olcsóbban lehet kivinni a nyereséget a társas vállalkozásokból, ilyen esetekben még gyakrabban kerülhet sor a magánszemély tagok készfizető kezességvállalásának bevonására. Valamennyire tisztíthatja is a viszonyokat a törvényjavaslat annyiban, hogy egy magánszemély csak egy CSMT-ben lehet tulajdonos, tehát ha több vállalkozásban is érdekelt, akkor lényegében el kell döntenie, hogy melyik a fontosabb, melyiknél szeretne élni az 50 millió Ft-os adómentes osztalék lehetőségével.

Nézzük meg a gyakorlatban, mit is jelent ez az 50 millió forint, hogyan fordíthatjuk ezt le mindennapi példákra? Alapvetően négyféle jogcímről beszélhetünk, melyek nemcsak egyenként, hanem kombináltan is igénybe vehetőek. A jogcímeken végigmenve néhány konkrét példa:

a.) földhaszonbérleti díj adómentes kifizetése: ha a piaci átlagos szintekből indulunk ki (50-70 eFt/ha), a korlát 700-1000 hektár után teszi lehetővé az adómentes osztalékfizetést

b.) mezőgazdasági támogatások átengedése, amennyiben azokat nem kifejezetten költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósítják: csak a területalapú támogatás és a zöldítés együttesen közel 80 ezer Ft/hektár, ami azt jelenti, hogy kb. 625 hektár művelt földnél éri el a korlátot. Ebből az is látható, hogy amennyiben a földhaszonbérleti díj elmarad a 80 ezer forinttól, akkor inkább a támogatások alapján érdemes igényelni az adómentes osztalékfizetést.

c.) termőföldvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztéséhez: az 50 millió forintos éves adósságszolgálat 2 millió Ft/ha földárral, 10% önerővel, 20 éves futamidővel és 2,5%-os kamattal számolva* 370 hektár szántó megvásárlását és banki finanszírozását feltételezi. Mindez akkor igaz, ha sem az a.), sem a b.) pont alapján sem jogosult adómentes jogcímre, ami egy működő mezőgazdasági vállalkozás esetén nem életszerű. Ha például 300 hektáron már működik a vállalkozás, akkor csak a területalapú és zöldítés támogatás alapján kb. 24 millió Ft adómentes osztalékra lesznek jogosultak a tulajdonosok, így a fennmaradó 26 millió forintot "megcélozva" földvásárlás adósságszolgálatából, a fenti paramétereknél maradva 192 hektár új földet tudnak ily módon vásárolni.

d.) termőföld vásárlásához, feltéve hogy a termőföldet hasznosítás céljára legalább 15 évig ingyenesen a társas vállalkozás használatába adja. A tulajdonos 15 évre lemond tehát a földbérleti díjról, ami legyen mondjuk 70 ezer Ft/ha, összesen - időértéket nem számítva - 1,05 millió forint hektáronként, cserébe a vállalkozás pénzéből adómentesen vásárolhat magának egy jó eséllyel ennél értékesebb földdarabot.

Véleményezésében a Takarékbank kitér arra is, hogy a törvényjavaslat annyiban pikánsnak mondható, hogy elfogadása esetén a társas vállalkozás javára alapított hosszú távú ingyenes földhasználati jog elmozdulást jelenthetne attól a merev tiltástól, ami eddig jellemezte a társas vállalkozások tulajdonszerzését. Persze tulajdonszerzésről itt sincs szó, de a 15 év alatt a termőföldön elérhető jövedelem (15*100-150 ezer Ft/ha) már nagyon közel van a termőföld normál piaci értékéhez.

Végül ami az adminisztratív terheket illeti, jó hír, hogy miután a nyilvántartást az Agrárkamara vezetné, ezért a családi mezőgazdasági társaság alapítása esetén nem kellene a cégtörvény szerinti jogi procedúrán, cégbírósági bejegyzésen, közzétételen stb. keresztülmenni, az Agrárkamarai regisztráció vélhetően lényegesen egyszerűbb lesz. A törvényjavaslat szerint az Agrárkamara nyilvántartásába a bejegyzés kérelemre történne, amennyiben a CSMT és a tagok a törvényben foglalt előírásoknak megfelelnek.

*A cikkben szereplő hitelezési kondíciók nem tekinthetőek ajánlattételnek, sem kötelezettségvállalásnak a Takarékbank részéről.