A tervek szerint az idén szavazhat a parlament azokról az új szabályozási elképzelésekről, amelyek alapjaiban megreformálnák az agráradózás rendszerét, így a jogszabály-változtatások már 2021-től hatályba léphetnek. Az új "reformcsomag" létrehozásának fő célja az agráradózási rendszer egyszerűsítése, de olyan új kategóriák is létrejönnek, mint az őstermelők családi gazdasága és a családi mezőgazdasági társaság. A november 3-ai Portfolio Agrár Klubon rengeteg kérdés érkezett a résztvevőktől a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, ezért az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei segítségével összegyűjtöttük a témában felmerülő legfontosabb kérdéseket, és az azokra adott válaszokat. 

Jön az új agráradózási reformcsomag: ezek lehetnek a legfontosabb változások 2021-től

Új adózási szabályok jönnek az agráriumban.

Az Erdőbirtokossági Társulatok ezzel véglegesen beolvadnának a CsMT kategóriájába, vagy ez egy felkínált lehetőség a számukra?

Nem olvadnának be, ez egy lehetőség számukra, amit akkor vehetnek igénybe, ha megfelelnek a feltételeknek.

CsMT tagja lehet kiskorú? 

A gazdasági társaságokra, szövetkezetekre, erdőbirtokossági társulatokra vonatkozó általános szabályok szerint. A Ptk. 3:90. § alapján kiskorú gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet. A szövetkezetek és az erdőbirtokkossági társulatok esetében nem korlátozza törvény kiskorúak tagságát.

Közeli hozzátartozó egyéni vállalkozók a jövőben tevékenységüket gt. formában szeretnék folytatni. Alapíthatnak-e közösen CsMT-t, illetve átalakulhatnak-e ezen formára? 

A CSMT minősítés megszerzéséhez gazdasági társaságot, szövetkezetet, vagy erdőbirtokossági társulatot kell alapítani. Ezek kaphatják meg aztán a CSMT minősítést, ha az ahhoz szükséges feltételeknek megfelelnek.

Az őstermelők családi gazdaságához 16 év alatti tagként még 2020. évben felvett személy 2021. évtől is maradhat tagként? Igen.

Gt-k esetében az átminősítés cégbírósági eljárást igényel? Nem, a minősítést a NAK-tól kapja.

A jövő évtől automatikusan minden őstermelő általány adózóvá válik? 

Nem a jövő évtől, hanem esetleg az azt követő évtől válhatnak automatikusan átalányadózóvá azok, akik 2021. évre vonatkozó adóbevallásukat átalányadózóként nyújtják be és nem jelölik, hogy ez a következő évben változna. Ekkor is csak abban az estben lesznek automatikusan átalányadózók, ha a feltételek folyamatosan fennállnak. A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből továbbra is háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelmét. Lehetősége van a 10% költséghányad alkalmazására, választhatja a tételes költségelszámolást és meghatározott bevételi határig lehetőség van a jövedelem átalányban történő megállapítására. Átalányadózás egyéni őstermelő számára abban az esetben alkalmazható, ha az őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a minimálbér tízszeresét. Átalányadózás az őstermelők családi gazdasága tagjai számára abban az esetben alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét. 2022-től az őstermelő - abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett - az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött nyilatkozatban jelentheti be, hogy átalányadózást a következő évre nem választ. Ha ilyen bejelentést nem tesz a mezőgazdasági őstermelő, akkor - ha annak feltételei egyébként fennállnak - továbbra is átalányadózónak minősül.

ŐCSG esetében a fő- és mellékállású (munkaviszony mellett tevékenykedő) tagok közötti bevételmegosztás alkalmat adhat-e a TB optimalizálásra? 

A jelenlegi szabályozáshoz képest nem történik változás a közösen gazdálkodó őstermelők közösen elért bevételének feloszthatóságában és az őstermelők társadalombiztosítási kötelezettségében.

Családon belül van családi gazdaság (mezőgazdasági termelésre), egy fő egyéni vállalkozóként mezőgazdasági szolgáltatást végez (tárgyi eszközök az egyéni vállalkozásban). Hogyan kaphatnának CsMT minősítést? 

A családi mezőgazdasági társaság minősítés érdekében gazdasági társaságot érdemes alapítaniuk.

E.v. átalakul egyéni céggé, majd egyszemélyes Kft-vé, de a CsMT nem lehet egy személyes, így beveszi a családtagját, ez a folyamat azonban néhány hónapig is eltarthat. Mi lesz adózási és egyéb szempontból a tört évvel? Kell-e az átalakuláshoz könyvvizsgáló? Nem lehetne ezt most még jelentősen leegyszerűsíteni?

A bemutatott példa esetében a CSMT minősítést a kétszemélyes Kft. kaphatja meg, amely során már nem beszélhetünk átalakulásról. A Kft. adózásában nem történik változás, az továbbra is gazdasági társaságként a társasági adó hatálya alá tartozik és a vonatkozó szabályok szerint teljesíti adókötelezettségét.

Szolgáltatási tevékenység 25%-os arányának túllépése esetén a tevékenység átvezetése EV-ba hogyan valósulhat meg év közben?  Amennyiben csa év végén derül ki a tevékenységek közötti arány, akkor ez visszamenőlegesen hogyan orvosolható?

Amennyiben az őstermelő úgy dönt, hogy szolgáltatási tevékenységét már nem egyéni vállalkozóként kívánja folytatni, hanem őstermelőként, akkor év közben, vagy visszamenőlegesen már nem lesz lehetősége azt a szolgáltatási tevékenységét mégis egyéni vállalkozóként folytatnia. A 25%-os arány túllépése esetén a kiegészítő tevékenységből (pl. szolgáltatásból) származó bevétel teljes összege az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kerül adóztatásra.

CsMT esetében mit jelent a "kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat", például a szántóföldi növénytermesztés + növényvédelmi szaktanácsadás idesorolható együtt?

A Földforgalmi törvény meghatározza a mező-, erdőgazdasági tevékenységek és a kiegészítő tevékenységek fogalmát, és a növényvédelmi szaktanácsadás nem tartozik egyik körbe sem, tehát nem folytatható CSMT-ként.

Az őstermelők családi gazdasága esetében automatikus a 4 főre számolt kedvezményes adózás, vagy annyi tagra számolják ahány tagja van a gazdaságnak?

Átalányadózás az őstermelők családi gazdasága tagjai számára abban az esetben alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét. Tehát a bevételi határ annyiszor sokszorozható, ahány tagja van az őstermelők családi gazdaságának, amíg a közös bevétel meg nem haladja a minimálbér negyvenszeresét. Az átalányadózó őstermelő adómentességét annyi őstermelő érvényesítheti, ahány tagja van az átalányadózást alkalmazó őstermelők családi gazdaságának.

A 2021. tanuló év lesz? Lesz majd külön tájékoztató a könyvelők részére? Várható idén bármilyen tájékoztató előadás a témában?

Jelenleg készül egy tájékoztató kiadvány, mely tartalmazni fogja a törvény által eredményezett változásokat, ismerteti a családi működési formák szabályozását, és adózását is. Ezen kívül a pandémiás helyzetre tekintettel online tájékoztatásokon keresztül lesz mód tájékozódni a változásokról. Kifejezetten könyvelőket célzó tájékoztató előadást az Agrárminisztérium nem tervez tartani. Konferencia keretében további tájékozódási lehetőséget jelent a december elején megrendezésre kerülő Agrárszektor Konferencia 2020.

Egyszerre lehet valaki CsMT és ŐCSG vezetője, tagja? Igen.

Továbbra is a 300 hektár marad a felső határ az ŐCSG-nél és a CsMT-nél?

Nem változnak sem a termőföld-tulajdonszerzés, sem a földhasználati jogosultság mennyiségi korlátjára vonatkozó szabályok.

A családi gazdaságoknak lesz-e előnyük a földhöz jutási rangsorban a CsMT-khez képest? 

Nem, az előhaszonbérleti jog sorrendjében egy sorban szerepelnek az ŐCSG-k és CSMT-k tagjai.

Jelenleg ev-ként működő családi gazdaság átemelése ŐCSG-be technikailag, hogyan történik (különös tekintettel a tárgyi eszközökre, például gépek, épületek)?

A családi gazdaság egyéni vállalkozói státusszal rendelkező tagjának mérlegelési lehetősége van, hogy azt a tevékenységét, amit a javaslat értelmében már őstermelőként is végezhet, egyéni vállalkozóként kívánja-e továbbfolytatni, vagy azt a tevékenységét törölteti az egyéni vállalkozói tevékenységi köréből és azt már őstermelőként folytatja az őstermelők családi gazdaságában. Alacsony mértékű kiegészítő tevékenység folytatása esetében előfordulhat, hogy egyéni vállalkozói státusz fenntartása okafogyottá válik. Az egyéni vállalkozás megszüntetése esetében is lehetősége van tárgyi eszközeinek őstermelők családi gazdaságában történő hasznosítására és őstermelői tevékenységét szolgáló tárgyieszköz nyilvántartásba vételére. Alapvetően az adóhatóság az őstermelői tevékenységnél használt tárgyieszközök tekintetében az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályokat alkalmazza.

A társaságok átminősítéséről, illetve magáról az eljárás folyamatáról lehet már tudni részletszabályokat a tervezet szintjén?

A gazdasági társaságok számára a CSMT minősítés nem átminősítésnek minősül, hanem egy olyan minősítés megszerzése, melyhez egyes feltételeknek (működési forma, hozzátartozói viszony, már megalapított működési forma) meg kell felelni. A minősítés megszerzése nem automatikus, azt a NAK-nál kell kérvényezni.

Mennyi idő lesz az átmenetre? Például Kft. átszervezése CsMT-vé, földek átvitele stb.?

Nincs rá időkorlát, a tulajdonosok döntésén múlik, kívánnak-e CSMT-ként működni, és ha igen, akkor mikortól. A minősítést a NAK-nál kell kezdeményezni.

Általányadózás esetén nem kell költségszámlát gyűjtögetni. Ez nem szürkíti be a gazdaságot?

Az átalányadózás nem befolyásolja az értékesítő bizonylat-kiállítási kötelezettségét. Bizonylatot minden esetben ki kell állítani, nem csak akkor, ha a vevő kéri. Annak ellenére, hogy költségnyilvántartást nem vezet, az átalányadóra vonatkozó szabályok szerint adózónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

2021-től a tervezet szerint megilleti-e az őstermelőket és az ŐCSG tagjait a kompenzációs felár?

A mezőgazdasági tevékenységet végző áfa alany - függetlenül attól, hogy magányszemély, társaság, szövetkezet vagy egyéb szervezet - e tevékenysége tekintetében különös adózási mód szerint (kompenzációs rendszerben) adózik, ha megfelel az általános forgalmi adóról szóló törvényben (áfa törvény) meghatározott feltételeknek és különleges jogállását nem változtatta meg. A tervezet az áfa törvényt nem módosítja, tehát az őstermelőket és az őstermelők családi gazdasága keretében működő őstermelőket, de még a családi mezőgazdasági társaságot is megilleti a kompenzációs felár, ha az áfa törvényben foglalt feltételnek megfelelnek. Tehát, ha az adózó gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van; egészben, vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat; mikro-vállalkozás; önálló vállalkozás; nem élt a különleges jogállása megváltoztatásának a jogával. [Áfa tv. XIV. fejezet]

A kistermelői jogcím megszűnésével, hogyan alakulnak a járulékköltségek a korábbi 8 millió forint alatti árbevétellel rendelkezőknél?

A tervezet az őstermelők járulékterheit nem módosítja, az alacsonyabb bevétellel rendelkező őstermelők járulékfizetési kötelezettsége továbbra is alacsonyabb marad. A kedvezményes bevételi határ 8 millió forintos fix összege helyett a bevételi határ a mindenkori minimálbér ötszörösére változik (2020. minimálbérrel számolva 9.660 ezer forint). A magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében azonban célszerű az előírt minimális járulékalapnál magasabb összegű járulékalap után teljesíteni a járulékkötelezettségeket.

Január 1-től családi mezőgazdasági társaság tagja egyszerre nem lehet őstermelő is. Vonatkozik ez a mezőgazdasági tevékenységre regisztrált gt-k (pl. Kft.) tagjára is? Lehet őstermelő és csmt (gt) tag.

Mit lehet tudni a szocális hozzájárulás alakulásáról?

A tervezet nem módosítja az őstermelők szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségét. Továbbra sem kötelezettek szociális hozzájárulási adó megfizetésére az alacsonyabb bevétellel rendelkezők, vagyis azok, akik előző évi bevétele nem haladja meg a mindenkori minimálbér ötszörösét. A nem őstermelőként biztosítottak a személyi jövedelemadó alapjának számító jövedelem után, az őstermelőként biztosítottak pedig minimum a minimálbér után fizetik meg a szociális hozzájárulási adót.

Milyen könyvelést kell készíteni az egyes formáknál?

A magánszemélynek számító őstermelők és az őstermelők családi gazdaságának tagjai a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak, így nekik az abban foglalt nyilvántartási kötelezettségnek kell eleget tenniük (pénztárkönyv, vagy naplófőkönyv, vagy bevételi- és költségnyilvántartás, vagy bevételi nyilvántartás, vagy értékesítési betétlap). A gazdasági társaság, vagy szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat formájában működő családi mezőgazdasági társaság a társasági adó hatálya alá tartozik, így annak az abban foglalt könyvvezetési kötelezettségnek kell eleget tenni (kettős könyvvitel).

A bevitt területek utáni területalapú támogatást bármely tag benyújthat, és a bevételekről szóló bizonylat, költségszámlák bármely tag nevére szólhatnak, vagy csak a vezető jogosult ezekre? 

A területalapú támogatást a tagok külön-külön is kérelmezhetik a saját használatukban lévő földterület után, vagy az őstermelők családi gazdaságának bármelyik tagja kérelmezheti az őstermelők családi gazdaságában használt teljes földterület után. Az őstermelők családi gazdaságának tagjai külön-külön tesznek eleget adókötelezettségüknek, azonban elegendő egyetlen nyilvántartást vezetniük a bételekről és a költségekről, a bevételek és költségek igazolására pedig bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű.

Az őstermelők esetében általány adózásról van szó 9,66 millió forintig. Az új adózásban milyen értékhatár vonatkozik a tételes adózásra, illetőleg a bevétel hány százalékáig kell költséget felmutatni? 

A jövedelem tételes költségelszámolással történő megállapítására az őstermelőnek bármekkora bevétel esetében van lehetősége, az átalányadózás bevételi határát (a mindenkori minimálbér tízszerese) meghaladó bevétel esetében azonban kötelező. Tételes költségelszámolás esetén valamennyi költség számviteli bizonylattal történő igazolása szükséges. A nemleges nyilatkozattételi lehetőség és a kistermelői költségátalány 2021-től kivezetésre kerül az őstermelői adózásból.