Magyarország az elmúlt évekhez hasonlóan az uniós szabályok adta legkorábbi időponttól, vagyis október 18-tól előleget fizet a gazdálkodónak. Idén a gazdálkodók 166 ezer egységes kérelmet nyújtottak be, ötmillió hektár mezőgazdasági területre. Nagy István ismertette, hogy Magyarországnak ebben az évben is sikerült elérnie az Európai Bizottságnál, hogy lehetővé váljon az emelt előlegfizetés. Az előleg mértéke a közvetlen támogatásoknál kérelmenként maximum 70%, a területalapú vidékfejlesztési támogatásoknál - mint például az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés vagy az ökológiai gazdálkodásra történő átállás támogatása - maximum 85% lehet.

A miniszter hozzátette, hogy a gazdálkodók által idén benyújtott egységes kérelmekre a Magyar Államkincstár december 31-ig az előleget, az előlegfizetés lezárulta után december 1-jét követően - fizethető részfizetéseket is beleszámítva - mintegy 262 milliárd forintot fizet majd ki. Ebből a tervek szerint a közvetlen támogatások előlegeként több mint 185,2 milliárd forint, míg részfizetésként 76,4 milliárd forintot fizet ki idén a Kincstár. Ezen felül terület- és állatalapú vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó előlegfizetésre is lehet számítani, év végéig ezeken a jogcímeken a tervek szerint 46 milliárd forint kerül a gazdálkodókhoz.

Nagy István arról is beszélt, hogy az előlegfizetés fő célja, hogy az őszi munkákat zavartalanul el lehessen végezni, a termelők pénzügyi stabilitása, likviditása biztosítható legyen. A termelők számára megnyugtató lehet, hogy idén is prioritást élvez, hogy minél több termelő részesülhessen előrehozott kifizetésben, és minden jogcímen elinduljon az utalás, amelyen arra van lehetőség. Így a területalapú támogatásokon túl egyes kulcságazatokat célzottan segítő támogatások - mint például egyes, a szarvasmarha ágazatot érintő jogcímek vagy a zöldítési után kapható - kifizetését is megkezdik.