Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A 2021. december 29-én a Magyar Közlönyben megjelent 2003/2021-es számú kormányhatározat a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti időszakára vonatkozó magyar Stratégiai Tervének előkészítése kapcsán felmerült egyes kérdésekben hozott döntéseket. A kormány úgy határozott, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérében rendelkezésre álló közvetlen támogatási keret forrásai az alábbiakban meghatározott támogatási jogcímekhez kapcsolódóan a következő arányok mentén kerüljenek felhasználásra:
- az agrárökológiai alapprogram 15%-ban,
- a fiatalgazda támogatás 1,4%-ban,
- a termeléshez kötött támogatás 15%-ban,
- az újraelosztó (redisztribúciós) támogatás pedig 10%-ban.
A jogszabályban szerepel továbbá, hogy a KAP I. pillérében rendelkezésre álló közvetlen támogatási keret esetében újraelosztó támogatás révén kerüljenek megerősítésre a kisgazdaságok és a családi gazdaságok, ennek érdekében a teljes éves közvetlen támogatási keret 10%-át felhasználva két újraelosztási kategória kerüljön kialakításra a következők szerint:
- a kisgazdaságok számára történő nagyobb arányú visszaosztás érdekében az első újraelosztási kategória
esetében a gazdaságok első 10 hektárja részére kerüljön többlettámogatás biztosításra, - a családi gazdaságok számára történő visszaosztás érdekében a második újraelosztási kategória esetében
a gazdaságok 10 és 300 hektárja részére kerüljön többlettámogatás biztosításra, - az első újraelosztási kategóriához tartozó területre jutó többlettámogatás kétszerese legyen a második
újraelosztási kategóriához tartozó területre jutó többlettámogatásának, - az első két alpont szerinti támogatás legfeljebb összesen 1200 hektárral rendelkező gazdaságok számára
legyen nyújtható.
A kormányhatározat kiemelte, hogy a KAP közvetlen támogatásai esetében ne kerüljön alkalmazásra sem részleges, sem teljes támogatáselvonási intézkedés. A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásai vonatkozásában az elsődleges cél a gazdaságfejlesztés legyen, ezért legalább a források fele beruházások támogatásán nyugvó gazdaságfejlesztésre kerüljön megtervezésre.
A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatási rendszerének gazdaságfejlesztési intézkedései esetében elsődleges cél a versenyképesség növelése, ezért az egy projektre jutó támogatási összeg lehetséges maximumának el kell érnie a 15 millió eurót, továbbá az ágazatot sújtó munkaerőhiányra tekintettel ne kerüljön előírásra bázislétszám tartásának kötelezettsége a kedvezményezettek számára. A a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatási rendszerének agrár-környezeti intézkedéseire fordítandó források nagyságát olyan szinten kell meghatározni, hogy azok beszámítása révén el lehessen érni a KAP I. pillérén belül az agrárökológiai alapprogram kapcsán meghatározott, 15%-os tervezett arányt.
A határozat kimondja, hogy a KAP vidékfejlesztési támogatási rendszerének vidéki térségek fejlesztésére irányuló intézkedései a többi operatív programmal és a vidéki települési infrastruktúra fejlesztését szolgáló nemzeti programokkal összehangoltan kerüljenek megtervezésre, valamint ezeknél a vidéki települési infrastruktúra fejlesztését szolgáló intézkedéseknél a településlakosság felső korlátja - a 10 ezer fő feletti lakossággal rendelkező tanyás települések külterületeinek kivételével - 10 ezer fő mértékben kerüljön meghatározásra. Mivel a KAP vidékfejlesztési támogatási rendszerének felhasználásával kiemelt cél a tudás- és adatalapú
modernizáció, ezért fontos az is, hogy az az agrártudás, az innovációs és digitalizációs intézkedések megerősítésre kerüljenek. A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásai vonatkozásában emellett cél a támogatási feltételek minél nagyobb fokú könnyítése is.
A kormányhatározat kiemelte, hogy a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó magyar stratégiai terv benyújtásával egyidejűleg kezdődjön meg a KAP fenti időszakra vonatkozó végrehajtásának előkészítése, beleértve az intézményrendszer átalakítását és a szabályozás felülvizsgálatát is. A jogszabály felhatalmazza az agrárminisztert, hogy a magyar stratégiai tervet az Európai Bizottság felé benyújtsa, és annak elfogadása érdekében a szükséges egyeztetéseket lefolytassa.