Magyarok tömegei járnak ide hetente: rengetegen vásárolnak ezeken a piacokon

Magyarok tömegei járnak ide hetente: rengetegen vásárolnak ezeken a piacokon

A koronavírus-járvány sem viselte meg a hagyományos piacokat Magyarországon. Noha a pandémia kitörésekor és a járvány első hulláma alatt az elrendelt intézkedések - mint például a vásárlási sávok meghatározása vagy a létszámkorlátozások - miatt átmenetileg csökkent a piacokra látogató vásárlók száma, mostanra azonban úgy látszik, a piacok élete szinte teljesen visszaállt a 2020 előtti szintre. De vajon változtak-e a vásárlói szokások, és ha igen hogyan? Mi a helyzet az eladókkal? Az Agrárszektor erről kérdezte meg az ország több hagyományos piacát.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A hagyományos piacok megkerülhetetlenek Magyarországon, a lakosság jelentős része innen szerzi be a friss zöldséget és gyümölcsöt és az olyan, jellemzően kis- és őstermelők által előállított termékeket, mint például a méz, a tojás vagy a savanyúságok. De ezek a létesítmények nagyobb vállalkozások számára is helyet biztosítanak, így a hentesek és húsáruboltok ugyanúgy megtalálhatók itt, ahogy a tejet és tejtermékeket, bort vagy akár élő halat kínáló helyi, vagy környékbeli cégek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Piackeresőjének rövid definíciója szerint a hagyományos piacok "olyan épületet, épületegyüttest vagy területet jelentenek, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen és általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet". Az Agrárszektor arról kérdezte meg a hagyományos piacokat, hogy milyen változásokat hozott a létesítmények életében a koronavírus-járvány, és a pandémia kitörése óta hogyan alakult a vásárlók és az eladók magatartása.

A zalaegerszegi Napi élelmiszerpiac és vásárcsarnokért felelős Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Vásárcsarnok Gazdálkodási Szervezet igazgatója, Horváth István kérdésünkre elmondta, hogy az elmúlt két évben érezhető visszaesés történt a piac látogatóinak számában, a korábban piacra járók, a törzsvásárlói kör tagjai közül sokan a korlátozások feloldása után is távol maradnak. Emellett az idősebbek is visszafogottabban jönnek a piacra. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy - noha a vásárlók kevesebbet járnak a piacra - mennyiségileg többet vásárolnak, és céltudatosabbak lettek. Horváth István azt is elárulta, hogy a piacon értékesítő őstermelők és vállalkozások számát különösebben nem érintette a pandémia, kevesebben egészen biztosan nem lettek, sőt, új és fiatal termelők is megjelentek, akik különleges, szezonális termékeket árulnak. Ami a piac forgalmának alakulását illeti, Horváth István úgy fogalmazott, hogy nehéz bármit is mondani, mivel a kormányzati döntés értelmében nem emelhettek árakat, így ők most nehezebben jönnek ki a beszedett helypénzekből. A szakember kiemelte azt is, hogy a helyek el vannak adva, olyan mértékű csökkenés nem történt, hogy üres standok legyenek a piacon. Eredményességi csökkenés van, mert bevételt nem tudnak növelni, a kiadások pedig egyre nőnek.

A Békéscsabai Piac és Vásárcsarnokot üzemeltető Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzletágvezetője, Zsadon Endre az Agrárszektornak elmondta, hogy a koronavírus-járvány alatt nem tapasztaltak jelentős visszaesést a forgalomban. A piac szabadtéri jellegű, így ezeken a részeken nem volt érezhető forgalomcsökkenés a pandémia hullámai alatt. A létszámkorlátozások betartatása és betartása az üzemeltetőre ugyan többletfeladatot rótt, de a vásárlók szemszögéből nagy változások nem voltak érezhetőek. A szakember beszélt arról is, hogy tőlük nem mentek el árusok, sőt, jönnének újak is, csak épp nincs hely. De már elkezdődött egy 8 milliárd forintos beruházás a Modern Városok Program részeként, amely miatt a piac egyik fele átmenetileg meg fog szűnni, illetve az építési munkálatok befejezéséig a fejlesztés egy korábbi ütemében elkészült parkolóház földszinti részén fog üzemelni. A piac forgalmát illetően Zsadon Endre elmondta, hogy az lényegében nem változott, a primőr termékeknél mindig van egy hullámzás, de az állandó termékek esetében azt lehet mondani, hogy minden rendben volt, az árusok jöttek és forgalmaztak, a vevők pedig jöttek és vásároltak.

A salgótarjáni Vásárcsarnokot üzemeltető Salgótarján Megyei Jogú Város Csarnok és Piacigazgatósága kérdésünkre elmondta, hogy mostanra már ők sem érzik a változást a vásárlók számában, jóformán ugyanannyian látogatják a piacot, mint a járvány előtti időszakban. Talán csak a pandémia első hulláma idején, amikor vásárlási idősávokat határoztak meg, akkor éreztek csökkenést a látogatók számában, de mostanra ez már rendeződött. Az árusok terén hasonló a helyzet, egy-két kivételtől eltekintve állandó a létszám. Sajnálatos módon volt olyan kereskedőjük, aki a járvány következtében életét vesztette, de ezekre az esetekre az a jellemző, hogy a család folytatja a tevékenységet. Ahogy a megkérdezett szakember fogalmazott, ők leginkább a parkolási számok alapján tudnak következtetni a piac forgalmára, és ezek alapján azt mondhatják, hogy nem változott semmi. Az persze előfordulhat, hogy egy hentes vagy egy zöldségtermelő mást érzékel ebből, de ezt a piac igazgatósága nem tudja megmondani. Ami bizonyos, hogy szinte ugyanannyi vállalkozójuk és őstermelőjük van, mint korábban.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?