Habár a magyar agrárium folyamatosan növeli a hatékonyságát, a meghatározó uniós országokhoz képest még mindig lemaradásban van. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint a területi korlátok és a birtokszerkezet miatt méretgazdaságosságban hazánk nem tud versenyezni a nagy agrárországokkal, ezért a minőségre, és a magas feldolgozottsági szintű termékekre kell építeni. Ehhez azonnali változtatásokra van szükség, hiszen kitörési pont lehet exportban a baromfi- és gabonatermelés, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, a takarmánygyártás, de a hazai vetőmagtermelés is.
Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nem tervez drasztikus változásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a szervezet következő ciklusában, ugyanakkor az állatvédelem, az állatjóllét, illetve a környezet- és természetvédelem nagyobb hangsúlyt kap majd. Ezért felmerült a gondolat, hogy egy választott tisztségviselői státuszt hoznak létre azzal a feladattal, hogy a zöldcélokkal harmonizáló kamarai programot, illetve kommunikációt alakítsanak ki - mondta a Világgazdaságnak Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!
A Zöld Megállapodás arról szól, hogy az Európai Bizottság kitűzött olyan számszerű célokat, amelyekről nem készítettek átfogó hatástanulmányt, ugyanakkor minden mérvadó tudományos műhely arra a következtetésre jutott, hogy ezáltal csökkenne a termelés, nőne az uniós import, valamint emelkednének az élelmiszerárak, viszont az EU által elvárt környezeti értéknövekedést egyáltalán nem tudták visszaigazolni. Ilyen környezetben az önellátás fenntartásának kiemelt szerepe van. A hazánkban 2030-ig meghirdetett Megújuló vidék, megújuló agrárium program egyik célkitűzése, hogy az alapélelmiszerek esetében elérjük a teljes önellátottságot, emellett pedig jelentős fejlesztések valósulnak majd meg az élelmiszeripar területén is
- emelte ki a Farm to Fork (Termőföldtől az asztalig) stratégiával kapcsolatban a szakember.
Beszélt arról is, hogy csak akkor lehet fenntartani az állattartást a brutális takarmánydrágulás mellett, ha a megemelkedett önköltség érvényesítésre kerül a felvásárlási árakban is. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a drágulást az élelmiszer-kereskedelem és a fogyasztó is elismerje és vállalja.
A magyar agrárium évente 5-7 százalékkal növeli hatékonyságát, de a meghatározó uniós országokhoz képest még mindig lemaradásban van. A területi korlátok és a birtokszerkezet miatt méretgazdaságosságban nem tudunk versenyezni a nagy agrárországokkal, ezért a minőségre, a magas feldolgozottsági szintű termékekre kell építenünk, ahol nem a volumen számít. Ehhez azonnali változtatásokra van szükség a gyakorlati innováció, az agrárkutatás, a szakképzés és a felsőoktatás területén, valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban és az öntözésfejlesztésben. Kiemelten fontos a precíziós technológiák nagyon gyors és hatékony elterjesztése. A jól termő, biztonságosan, kisebb kockázattal művelhető termőterületek mellett azokra a termelési szempontból kedvezőtlenebb adottságú területekre is fókuszálnunk kell, itt lenne érdemes a KAP környezeti szempontú elvárásait megvalósítani, mint például az ökológiai gazdálkodás, az agrárerdészet vagy az őshonos állatok tartása. Az exportban a baromfi- és gabonatermelés, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, valamint a takarmánygyártás emelhető ki, illetve a hazai vetőmagtermelés is kitörési pont lehet a kivitelben, mint magas hozzáadott értéket előállító ágazat
- közölte az elnök azzal kapcsolatban, mi kell ahhoz, hogy a következő években utol is érje Magyarország a fejlett uniós agrárországokat.
Győrffy Balázs azt is elmondta, nem mindegy, hogy egy élelmiszer-gazdaságnak van-e saját, nemzeti tulajdonban levő kereskedelmi hálózata vagy nincs, hiszen a válságba került termékpályák esetében egy nemzeti tulajdonú kiskereskedelem a belföldi piac 100 százalékos biztosításával mentőövet tud nyújtani a kilábaláshoz.
De azt is látni kell, hogy a hazai tulajdonban lévő üzletlánc önmagában nem elégséges feltétel a sikerhez, az is kell, hogy a kiskereskedelmi hálózatok szereplői valóban együtt is működjenek a termelő-feldolgozó szektorral. Az agrárkamara fogyasztói edukációs programokkal segíti a hazai termékek fogyasztását, hogy a fogyasztók is tisztában legyenek azzal, mit jelent nekik az, ha van hazai élelmiszer-előállítás. Emlékezzünk vissza arra, amikor a pandémia elején hisztériaszerűen vásárolták fel az emberek az élelmiszert. Ezt ne felejtsék el akkor sem, amikor bőség van, mert jól megmutatta ez a járvány, hogy egyik pillanatról a másikra lehet egy ország kiszolgáltatott az élelmiszer-ellátásban. Sajnos Európa most nem a béke szigete, nem is kell magyarázni, miért stratégiai jelentőségű a hazai élelmiszer-előállítás
- hangsúlyozta.
Címlapkép forrása: Getty Images
