Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2022-ben mindenki arra számított, hogy a termelés várhatóan átlagos lesz, ám azóta minden megváltozott - jelentette ki Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a Portfolio Agrárium 2022 konferencián. A szakember szerint azonban mostanra már az is látszik, hogy a világ gabonatermésének jelentős részét adó Ukrajnában nemcsak háború van, de szárazság is. De nemcsak ott okoz problémát az időjárás, Magyarországon is kihirdették a vízhiányos állapotot. Amint Tarpataki Tamás említette, az elmúlt 100 évben csak kétszer volt kevesebb csapadék a téli időszakban, mint idén. A helyettes államtitkár szerint napokban leesett eső mintegy 4-5-szöröse kellene ahhoz - és az is jól elosztva -, hogy csak a téli csapadékhiányt pótolja.
És ez csak az időjárás hatása. Az orosz-ukrán háború és annak magyarországi hatásai kapcsán Tarpataki Tamás jelezte, hogy a magyar feldolgozóiparban már érződik a napraforgóolaj-hiány. Mint mondta, 2022-ben nagyon nem mindegy, hogy mennyi lesz a termés Ukrajnában, hogy az milyen minőségű lesz, és hogy milyen módon fogja tudni elhagyni az országot.
Mostanra kiderült, hogy nemcsak a kukorica és a búza, de minden fontosabb termény termőterülete legalább 50%-ban érintett a háború által. Az Ukrán Mezőgazdasági Minisztérium próbál előrejelzéseket adni, de nagy a bizonytalanság. Március 28-i előrejelzésük szerint idén a gabonafélék vetésterülete 1,5-2 millió hektárral kevesebb lesz, mint egy évvel korábban, a gabonatermés pedig várhatóan mintegy 55%-kal lesz kevesebb, mint egy 2021-ben. A mezőgazdaság számára a legnagyobb nehézségeket az üzemanyagok, a műtrágyák, a növényvédő szerek, a logisztika és az emberek hiánya okozza. Ahogy Tarpataki Tamás fogalmazott, az is kérdéses, hogy mi tud kijönni az országból. A háború előtt az ukránok az export 80%-át a Fekete-tengeren keresztül bonyolították, de ez mostanra teljesen leállt. Jelenleg vasúton keresztül próbálják kijuttatni az országból a termékeiket. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság hozott egy válságcsomagot, amelynek keretén belül a parlagi területeket is bevonták a művelésbe, valamint könnyítettek a növényvédő szerekre vonatkozó szabályokon. Ezek a kínálat növekedése irányába ható intézkedések, ami mindenképpen dicséretes irány.
Tarpataki Tamás beszélt arról is, hogy a magas gabonaárakat a háborús bizonytalanság, valamint az elszálló energiaárak okozzák. Az európai gázárakban januárban és márciusban is volt egy-egy történelmi jellegű csúcs, az elektromos áramban szintén. Noha mostanáig rendkívül magasak voltak a műtrágyák árai, de a termelés újraindulásával ez a terület is kiszámíthatóbbá válhat. Ami pedig a fuvarköltségek alakulását illeti, Tarpataki Tamás jelezte, hogy azok mindig is érzékenyebbek voltak a gazdasági jelenségekre. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy az európai búza- és kukoricaárak most történelmi rekordokat döntenek, de jelentősen megnőtt az infláció is. Összegzésül a szakember elmondta, hogy a jelzett becslések rendkívül bizonytalanok, ám az ukrán terméskilátások a háború gyors lezárása esetén javulhatnak. Az viszont már most látszik, hogy 2022-ben a kukorica és a napraforgó termőterülete is várhatóan csökkenni fog Ukrajnában. Európában mind a búza, mind pedig a kukorica vetésterülete nőtt, és a rendkívüli intézkedéseknek köszönhetően lazultak a termelési kötöttségek. Az energia- és üzemanyagárak, bár magasak, stabilizálódnak - jelezte Tarpataki Tamás, hozzátéve, hogy arra kell számítani, hogy árhatások viszont tovább fognak terjedni az élelmiszerláncban.
Mi lesz a parlagon hagyott földek megművelésével?
Az orosz-ukrán háború miatt az Európai Bizottság átmeneti jelleggel lehetővé tette a gazdák számára, hogy parlagon hagyott területek abban az esetben is elfogadhatóak legyenek parlagi területnek, ha azokon szántóföldinövényeket termesztenek, vagy legeltetésre, illetve kaszálásra használják azokat. Ez Magyarországon 2-300 ezer hektárnyi földterületet érint. Arra a kérdésre, hogy lesz-e elég inputanyag ezekre a területekre, Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy inputanyag lesz, de nem biztos, hogy olyan, amilyet a termelők szeretnének.
- tette hozzá Czina Ferenc.
A szakember szerint a legtöbb vállalkozás már tavaly megtervezte a gazdasági tervét, ám a háborúval senki se számolt. Ahogy az Agrolink Zrt. kereskedelmi igazgatója fogalmazott, az elmúlt néhány évben az emberek elfelejtették azt, hogy a pénznek ára és értéke van. Czina Ferenc szerint nem a 2022-es év lesz a kérdéses, hanem a 2023-as, leginkább a vetőmagtermelő területek csökkenése és az ukrán helyzet miatt. A növényvédő szerek gyártóinál valószínűleg nem lesz ilyen probléma - jelezte a szakember, hozzátéve, hogy bár előfordulhat némi hiány, nincsenek helyettesíthetetlen termékek.
Lesz-e elég növényvédő szer?
Márvány Attila, a KITE Zrt. agronómiai kereskedelmi vezérigazgató-helyettese szerint a 2-300 ezer hektár kiszolgálható lesz a hagyományos és a hibrid vetőmagokból is, a műtrágyák viszont kérdésesek lehetnek. De ezekre a területekre talán kisebb mértékű műtrágyázás is elég lesz, hiszen ezek pihentetett, feltöltődött földek. Azt azonban nem lehet tudni, milyen állapotban vannak ezek, és hogy megvannak-e azok a technológiák és eszközök, amelyekkel ezeken is hatékonyan lehet-e termelni? A szakember szerint a növényvédő szerek gyártóinál a kapacitások némileg szűkösek, de nem látszik probléma, inkább a logisztika lesz necces, mivel a kiszámíthatóság az egyes szállítási vonalak mentén sérülhet. Ha azonban a szállítás csúszik kicsit, azt az egész növénytermesztésben érezhető lesz.
Mi a helyzet a vetőmagokkal?
A vetőmagok elérhetőségét és hozzáférhetőségét illetően Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója elmondta, hogy van elég, de nem feltétlenül az a szortiment, amire a gazdák vágynak. A szakember beszélt arról is, hogy a hibrid vetőmagok előállítása a hagyományosnál jóval hosszabb folyamat - 4-5 év kell hozzá, mire abból F1-es, vethető vetőmag lesz. Ezt befolyásolják az időjárási körülmények, a cégek tervei, de a váratlan globális jelenségek is hatással vannak rá. Amint Sándorfy András fogalmazott, Magyarország célja, hogy kellő rugalmassággal tudjon reagálni minden váratlan helyzetre, és mindig legyen elég vetőmag.
- jelezte Sándorfy András.
A szakember beszélt arról is, hogy az Oroszországba szánt vetőmagok kapcsán kérdéses, hogy a jelenlegi gazdasági szankciók közepette hogy jutnak el az országba, de az is bizonytalan, hogy mivel fizetnének értük, rubellel vagy dollárral? Az Ukrajnába szánt vetőmagok kiszállításra kerültek, most mindenki azt várja, mi lesz.
A megszorító intézkedések hatásait illetően a szakemberek egyetértettek abban, hogy az Európai Bizottságnak és az uniós adminisztrációnak van egy tehetetlensége, de most végre reagáltak a történtekre. A különleges helyzet különleges megoldásokat igényel, de azt nem lehet még tudni, hogy a jövőben leállítják-e hatóanyagok kivonását, vagy akár vissza is helyeznek korábban már kivont hatóanyagokat. Ami biztos, hogy már megvan rá a lehetőség, hogy a Bizottság gyorsabban reagáljon a helyzetre.
Mire lehet számítani a gabonaexport kapcsán?
Tarpataki Tamás elmondta, hogy a magyar kormány által bevezetett exportbejelentési kötelezettség nem korlátozó intézkedés, de amúgy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikke az export korlátozását is lehetővé tenné. Magyarország azonban nem vezetett be exporttilalmat, se korlátozást. A kormányrendelet csak bejelentéshez köti a gabona kivitelét, amire az államot elővásárlási jog illeti meg. A helyettes államtitkár jelezte, hogy az állam még egyszer se élt ezzel a lehetőségével. Márvány Attila szerint a rendelet megjelenése 1-2 napig nagy bizonytalanságot okozott a termelők és kereskedők körében, de ez hamar elmúlt. A szakember elmondta, hogy a KITE Zrt. valamennyi export lekötése engedélyezve lett, és az állam rendkívül gyorsan, néhány nap alatt jelezte, hogy lemond az elővásárlási jogáról. Márvány Attila szerint a legfontosabb az, hogy a bejelentés meglegyen.
Tarpataki Tamás elmondta, hogy az unió egységes belső piacán mozgó áruról nincs információ, erről nem gyűjt senki adatot. Európai szinten információhiány van az áruk mozgásáról, ezért most már a Bizottság is azt fontolgatja, hogy valamilyen információs bejelentési rendszert fogja bevezetni. Czina Ferenc jelezte, hogy részükről az export nem releváns, ők a magyarországi termelőket akarják ellátni.
Mi várható 2022 őszén?
Jelenleg 450 ezer forint/hektár a búza előállítási ára. A következő ciklusra ez akár 600-650 ezer forint/hektár is lehet. Czina Ferenc szerint ha nem történik érdemi árfolyamváltozás, akkor megint stabil és kiszámítható lesz a kereskedelem. A szakember szerint sokkal fontosabb, hogy mi lesz a gázárakkal. Az ugyanis nem normális, ha minden reggel úgy kel fel az ember, hogy hol tartanak a gázárak? A földgáz ára azonban lassan stabilizálódni látszik, amit az is mutat, hogy a műtrágyagyártók kezdenek újraindulni. A szakember kijelentette, hogy a kereskedelmet a kereslet és a kínálat fogja eldönteni. A kálium és a foszfor már komolyabb gondot jelenthet, ugyanis ezek alternatív beszerzési útvonalai még nincsenek megoldva. A foszfor megoldható más országokból, a káliumellátás viszont döntően orosz kézben van. Czina Ferenc szerint az lenne a legjobb, ha minél hamarabb véget érne a háború. Márvány Attila szerint a következő időszakban a gázárak fogják az igazi kérdést jelenteni. A foszfor és a kálium esetében viszont arra kéne választ találni, hogy ha nem fog az Európai Unió felé menni, akkor merre fog haladni? A gyáraknak termelniük kell. A szakember beszélt arról is, hogy a közeljövőben a napraforgó és a napraforgó olaj helyzete az, ami nagyon erősen fog érinteni minket. Sándorfy András szerint azt már tényként lehet közölni, hogy a háborúnak előbb-utóbb vége lesz, és konszolidálódni fog a helyzet. A koronavírus-járvány miatt az eleve magas árszintek ugrottak meg ismét, ezek nagyon lassan fognak újra lejjebb menni. A Marton Genetics-nek a következő időszakban azzal kell szembenézniük, hogy magasan 200 ezer forint fölött lesznek a vetőmagárak.
- mondta Sándorfy András.
A Portfolio Agrárium 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Óriási a nyomás a mezőgazdaságon: az orosz-ukrán háború csak tetézi a gondokat
- Kifizetési dömping a magyar agráriumban: fontos híreket közölt az Államkincstár
- Nesze neked magyar mezőgazdaság: az igazán nehéz évek csak most jönnek
Képek forrása: Portfolio/Stiller Ákos
