Csak idén 2 százalékponttal emelkedtek a banki kamatok, a bankrendszer pedig nagyon lassú a hitelkamatok lekövetésében. Az előrejelzések szerint még ha nem is lesz további emelkedés, akkor is 7-10%-os hitelkamatok lesznek, miközben mindenki az alacsony finanszírozási költségekre, a 2,5%-os kamatokra készült - hangzott el a Portfolio Agrárium 2022 konferencián. Arra a kérdésre, hogy mi várható a következő időszakban, hogyan fogják kifizetni ezeket a magasabb kamatokat a beruházó gazdálkodók, Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divíziójának vezetője elmondta, hogy jelenleg a gazdaság minden szereplőjének várakozásai befolyással lehetnek a helyzetre. Ahogy a szakember fogalmazott, jól ismert közgazdasági tény az, hogy vannak önbeteljesítő jóslatok: vagyis ha mindenki recesszióra készül, és arra, hogy csökkenteni kell a fogyasztást, vissza kell venni és megszorításokra van szükség, akkor ez be is fog következni. Fetter István szerint a CIB Csoportnak fontos szerepe van abban, hogy ne keltsenek pánikot, és ne ragadják ki azokat a negatívumokat, amikkel amúgy tisztában vannak. Ilyen komoly problémák például az orosz-ukrán háború, és annak lezárása, a koronavírus jelenléte és hatásai, valamint ezek gazdasági következményei: így például az inputanyagok, az energia árának növekedése, a munkabérek emelkedése. A szakember szerint ugyanakkor azt kell látni, hogy vannak jelek, amelyek rövidtávon problémát okozhatnak, de a CIB-nél ők úgy gondolják, hogy közép- és hosszútávon jól is ki lehet majd jönni a helyzetből, hiszen nagy problémák nincsenek, a foglalkoztatottság mértéke, az idei évre jósolt gazdasági növekedés is biztató.

- mondta Fetter István.

Fetter István

Arra a kérdésre, hogy a támogatások előtt állók most vegyen föl hitelt, vagy várjanak 3-6-9 hónapot, Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a gazdálkodóknak még most kell döntést hozni, mert később csak rosszabbak lesznek a körülmények. Aki még most tud élni a lehetőséggel, az tegye meg, ellenkező esetben ugyanis komoly kiadásokra kell készülnie. A szakember elmagyarázta, hogy a 2,5% és a 7,5% között akkora különbség van, ami akár azt is jelentheti, hogy az első 4-5 évben 40%-kal is magasabb lehet a törlesztőteher, és ezt nem biztos, hogy a projektek ki tudják gazdálkodni.

Hollósi Dávid

A következő időszakban várható támogatásokkal kapcsolatban Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy ők pénzügyi intézmény, vannak szabályok, amiknek meg kell felelniük, és bár a kockázatkezelés náluk is számít, alapesetben is a kockázatok 80%-át átvállalják a bankoktól. A mostani, a pandémia miatti átmeneti időszakban ez június 30-ig fog tartani, de az orosz-ukrán háborúból kifolyólag bizonyos korlátozott mértékben egy ideig még, bizonyos feltételekkel akár 90%-ig is át tudják vállalni a kezességet. Herczegh András elmondta, hogy az AVHGA egyszerre gondolkodik alapítványként és garantőrként: bár a kockázatérzékenységük megvan, nem akarják csökkenteni a kezességvállalásuk mértékét, noha az egyedi ügyekben lehetnek eltérő döntések. Az ügyvezető igazgató beszélt arról is, hogy az alapítványnál jelenleg a beruházásoknál az Agrárminisztérium által adott kezességi díjtámogatásnak köszönhetően az ügyfélnek fixen csak 0,25%-os garanciadíjat kell fizetnie, vagyis a 15 éves futamidő alatt az nem fog növekedni.

- emelte ki Herczegh András.

Annak kapcsán, hogy mi várható a támogatott hitelkonstrukciók terén, Balczó Barnabás, a MFB Invest Zrt. vezérigazgatója elárulta, hogy azzal kell számolni, hogy a 2022-es kamatkörnyezet egészen más lesz, mint az, amit eddig megszoktak az emberek. A kérdés az, hogy a támogatott hitel és a 2,5%-os hitel közötti költséget ki és hogyan fogja odatenni? A szakember emlékeztetett, hogy a vidékfejlesztési támogatásoknál az uniós forrásokhoz az állam egy kormányrendelet értelmében 80%-os tagállami hozzájárulást (nemzeti társfinanszírozást) tesz hozzá, ami egy nagyon jelentős összeg, és bizonyos kitettséget okoz a költségvetésnek és a Pénzügyminisztériumnak. Balczó Barnabás szerint ezt a kérdést a támogatások oldaláról kellene megfogni: jelenleg átlagosan 50%-os támogatási intenzitás van, de ezzel nincs megoldva a beruházási önerő része. A szakember szerint a támogatások során megítélt összeg egy részét, 3-5-8%-ot arra kellene fordítani, hogy a piaci hitel és a kamattámogatott összeg közti rést bepótolják.

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi környezetben milyen mértékben valósulnak meg a beruházási projektek, Herczegh András elmondta, hogy ha megvan a támogató határozat, akkor a hiteligénylés és a garanciavállalás az esetek döntő többségében 6-9 hónapon belül megtörténik. Ha viszont erre nem kerül sor, akkor 1,5-2 év után már nagyon ritkán valósul meg az adott beruházás. Ilyenek pedig előfordulnak, például az építési árak elszállása miatt is. A szakember azonban úgy látja, van két pozitívum, ami optimizmusra ad okot: az utóbbi időben felgyorsult a Magyar Államkincstár ügyintézése, illetve az Építési Normagyűjteményben egy új rendelkezés kapcsán ezeket elismeri az irányító hatóság, és így a költségek menet közben növekedhetnek. Herczegh András szerint ezek olyan kormányzati intézkedések, amelyek segíthetik a beruházásokat. Az azonban jó kérdés lehet, hogy az új tervben a hasonló célokra milyen feltételek lesznek majd, és ezek ismeretében hogyan fognak számolni és tervezni a gazdák: inkább felveszik a hitelt és megcsinálják a tervezett beruházást, vagy várnak még, hátha később kedvezőbb feltételek lesznek? Amit szét kell választani: a források biztosítását, hogy a rendelkezésre álljanak és a jogalapok kérdését, hogy azok ne ütközzenek uniós joggal.

Herczegh András

Pesszimizmusát fejezte ki Vidékfejlesztési Program következő 1-1,5 éves időszakát illetően Hollósi Dávid. A szakember elmondta, hogy a termelési költségek elképesztően megemelkedtek az elmúlt hónapok során, ezt pedig forgóeszközzel kellene fedezni. A gond csak az, hogy a magyar mezőgazdaságban nincs akkora tőketartalék, hogy egyszerre önerőt hozzon egy beruházásba a támogatás és a bankhitel mellé, és mellette a termelés forgóeszköz-szükségletét biztosítsa.

- jelentette ki Hollósi Dávid.

A szakember szerint jelenleg azonban nem ez köti le a gazdálkodók figyelmét. Banki oldalról sokszor meg kell menteni a beruházót önmagától, amikor túlzott optimizmussal látna neki a projektbe. A környezet most nem olyan, hogy most nagy beruházási boom-ot hajtson végre az ágazat, most inkább a dolgok átgondolásának van itt az ideje.

A magyar agrárium állapota és ereje kapcsán Fetter István elmondta, hogy szerinte a mezőgazdaság erősebb mint 2008-as nagy gazdasági válság idején volt, hiszen a koronavírus hatása és a jelenlegi gazdasági környezet ellenére sem voltak nagy bedőlések, sem az ágazatban, de úgy nagy általánosságban a gazdaságban sem. Voltak ugyan céltartalék-képzések, de ezek vélhetően részben vissza is lesznek írva, de összességében elmondható, hogy a bankok és az ügyfelek jól vizsgáztak. A CIB Csoport úgy látja, a mezőgazdasági társaságok nagyon tisztességesen, becsületesen vállalják a kamatfizetést és a tőketörlesztést, és nagyon sok különböző terméket és lehetőséget lehet nekik kínálni. Ebben a szektorban is fontos a digitalizáció és annak erősítése, hogy akár papírmentesen, online is el lehessen jutni az agrárvállalkozásokhoz. A témához kapcsolódva Hollósi Dávid kifejtette, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt évek NHP-s támogatáspolitikai befektetései miatt sokkal jobb technológiai állapotban van, mint 10 éve. Elindult egy erős felzárkózási folyamat.

A beruházások most vizsgáznak, most termelnek, most hozzák vissza a beléjük fektetett összegeket. Nincs azzal baj, ha egy pillanatra megtorpan az ágazat. Lehet, hogy a következő fél évben rendeződik a helyzet: a gazdaság a koronavírus és háború után normalizálódik, a kamatszintek redukálódnak - mutatott rá Hollósi Dávid. Balczó Barnabás hozzátette, hogy az elmúlt egy hónapban duplájára emelkedett a sertés ára. Ezért azok a cégek, akik eldöntötték, hogy 2019-ben vagy 2020-ban pályáznak, elnyerték a pályázatot és meg is kezdték a megvalósítást, azok most abban bíznak, hogy a nyár elejére egy magasabb ár fog beállni. Herczegh András ugyanakkor rámutatott, hogy bár az agrárcégek bukási aránya jóval alacsonyabb, mint más ágazatoknál, a beruházásokhoz és a napi finanszírozáshoz a forrásigényük 3-szor akkora, mint más szektoroknak.

Bán Zoltán, Balczó Barnabás, Fetter István, Herczegh András, Hollósi Dávid

Arra a kérdésre, hogy hogyan is működik valójában az MFB Invest Zrt., Balczó Barnabás kifejtette, hogy itt mindig támogatás-előfinanszírozás van szó, nekik csak a támogatási döntést kell bemutatni, nem is kérnek más biztosítékot. Az előfinanszírozás átfutása gyors, és egy előlegszámlára szoktak utalni. Amikor pedig a beruházás befejeződik, ők azonnal távoznak a cégtől. Ami számukra egyfajta plusz, az az adatszolgáltatás a cégek részéről. Balczó Barnabás szerint óriási szükség lenne azonban arra, hogy az ügylet mindkét oldalán álló fél értse, miről is van szó.

- mondta Balczó Barnabás.

Felmerült az a kérdés is, hogy a bankok vajon képesek lesznek-e arra, hogy korlátlanul finanszírozzanak forgóeszközt az agrárvállalatoknak. Ezzel kapcsolatban Fetter István kijelentette, hogy alapvetően nyitottan állnak a kérdéshez, de minden esetet egyedileg kell vizsgálni. Az biztos, hogy a mezőgazdasági vállalkozások alacsony bedőlési rátája és a digitalizáció terjedése komoly pozitívumnak számítanak a kérdést illetően. Hollósi Dávid viszont úgy fogalmazott, hogy lesz forgóeszköz, de önerő és fedezet nélkül a bank semmit se tud finanszírozni. A hitel az önerő kiegészítésére szolgál, nem pedig annak helyettesítésére - tette hozzá a szakember.

A Portfolio Agrárium 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

• Óriási a nyomás a mezőgazdaságon: az orosz-ukrán háború csak tetézi a gondokat
• Kifizetési dömping a magyar agráriumban: fontos híreket közölt az Államkincstár
• Nesze neked magyar mezőgazdaság: az igazán nehéz évek csak most jönnek
• Beüt a háború hatása: a magas árak még biztos, hogy jó ideig velünk maradnak
• Koronavírus, infláció, háború - 9000 milliárd forint sorsa a tét a magyar agráriumban
• Ez fájni fog a vásárlóknak: durva áremelés jöhet az élelmiszerláncokban itthon
• Hamarosan dönteni kell az árstopról: brutális drágulás jöhet a magyar boltokban?
• Ez lehet a magyar agrárium versenyképességének kulcsa: ideje lépni
• Kemény ütést kaphatnak a magyar állattartók: jön az újabb csapás az ágazatnak?
• Beütött a katasztrófa a magyar állattartóknál: ijesztő, ami az ágazatban történik
• Nagy a baj műtrágya-és vetőmagfronton: komoly változások jöhetnek 2022-ben

Képek forrása: Portfolio/Stiller Ákos