2022. május 20-án lesznek a választások a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK). Mit lehet elmondani, sikerült elérni az előző ciklus elején megfogalmazott céljaikat?

Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék címmel készítettünk stratégiai dokumentumot 2018-ban, amiben az agráriumot egészében, a strukturális alapoktól tekintettük át, azok ismeretében kijelölve a fejlesztési célokat. Az agrár- és élelmiszeripari ágazat fejlődését akadályozó tényezőket térképeztük fel, azonosítottuk be, és olyan megoldási javaslatokat kínáltunk a főbb beavatkozási pontok mentén, melyek megvalósításával hosszú távra megalapozható a magyar agrár- és élelmiszergazdaság fejlődése. Ezek között szerepelt például a termőföldek kérdésköre, a működési formák átláthatósága, a modernizáció és a támogatáspolitika is. A NAK 2018 óta úgy szervezte a tevékenységét, hogy a stratégiai dokumentumában megfogalmazott célokat megvalósítsa, és azok jelenős részét sikerült is elérni. Mindemellett számos más javaslatunk kapcsán sikerült jelentős előrelépéseket tenni.

Melyek voltak a legjelentősebb megvalósított eredmények?

Emellett öt éve rögzítettük, hogy a következő évek egyik legnagyobb feladata az lesz, hogy rendezzük a tulajdonjogi viszonyokat a hazai termőföldeken, és egy egészséges, stabil birtokszerkezetet teremtsünk. Az elmúlt évek munkájának eredményeként megtörtént a földforgalmi törvény finomhangolása, valamint a helyi földbizottság szerepének megerősítése a helyi érdekek figyelembevétele érdekében. Tavaly hatályba lépett az osztatlan közös tulajdon egyszerűbb megszüntetését segítő törvény, illetve az öröklési szabályok módosítása is megtörtént. A mezőgazdasági családi működési formák reformját is kezdeményeztük, ennek nyomán született meg és lépett hatályba tavaly a családi gazdaságokról szóló törvény. Az új rendszer mintegy 265 ezer őstermelőt és több mint 23 ezer családi gazdaságban tevékenykedő 83 ezer főt érint, akik jelentős adózási kedvezményben is részesülnek. A generációváltást szintén fontosnak tartjuk, tavaly megszületett a törvény, amely biztosítja a gazdaságok egészben történő átadását. A termésbiztonság kapcsán jelentős az országos jégkármérséklő rendszer létrehozása, segítségével évente több tízmilliárd forint kárt előztünk meg. Illetve tagjaink információkkal ellátását a mintegy 600 fős falugazdász-hálózatunk segíti, akik egyébként rendre az egységes kérelmek közel hetven százalékát adják be, most április-májusban is nagy erőkkel dolgoznak ezen.

A koronavírus-járványt követően az orosz-ukrán háború is komoly hatással van a globális, és így a hazai agráriumra is, az egekben lévő energia- és inputanyagárak miatt rendkívül nehéz helyzetben vannak jelenleg a termelők. Hogy látja a helyzetet?

A koronavírus-járvány az elmúlt két évben komoly kihívás elé állította a gazdaságot, hatásai még idén is érezhetők. Ugyanakkor ez az időszak bebizonyította mindenki számára, hogy az agrárium, valamint az élelmiszeripar kiemelt stratégiai jelentőségű, és hazánkban erős, meghatározó ágazat, amelyre a jövőben is alapozni lehet és kell. Idén a globális energia-árrobbanásnak, a nemzetközi inflációnak, az inputanyagárak emelkedésének, a velünk maradt járványos állatbetegségeknek, valamint az ukrán-orosz konfliktusnak is komoly hatásai vannak és lesznek mind a magyarországi, mind az egész EU mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésére. Ezen folyamatok összhatásaként a piaci környezet nehezen kiszámítható, ami jelentősen megnehezíti az üzleti tervezést és az eredményes gazdálkodást. Több éve növekednek a termelési költségek, de a mezőgazdasági termelők és az élelmiszerfeldolgozók három évtizede nem tapasztaltak olyan mennyiségű és mértékű inputár-emelkedéseket, mint amelyek az elmúlt hónapokban, különösen az orosz-ukrán háború kezdete óta jelentkeztek. Mindezzel két olyan év után kell szembenézniük, amikor - többek között a koronavírus okozta zavarok miatt - több ágazatban a szereplők jelentős része felélte a tartalékait. A termelés hatékonyságának növeléséhez beruházások szükségesek, ezért is óriási jelentőségű a kormányzat azon döntése, hogy a korábbi 17,5 százalékról 80 százalékra növelte a vidékfejlesztési beruházási támogatások hazai önrészét, jelentősen megemelve ezzel a keretet.

Hogyan látja, az Európai Unió az agrárium szempontjából jól kezeli ezt a komplex helyzetet?

A háborús helyzetből is adódó mostani körülmények közt kiemelten fontosnak gondolom, hogy biztosítani kell minden olyan feltételt a gazdálkodóknak, az élelmiszerágazat szereplőinek, amelyek segítségével megőrizhetik versenyképességüket. Korábban is folyamatosan hangoztattuk, mindenképp újra kell értékelni az uniós Zöld Megállapodásban előirányzott, a termelést jelentősen korlátozó, viszont az üvegházhatásúgáz-kibocsátást érdemben nem csökkentő elvárásokat. A környezeti szempontok túlzó - és szakmai alátámasztást mellőző - értékrendszere kitetté teszi az EU-t, és gazdaságilag, illetve élelmiszer-biztonsági szempontból is kiszolgáltatottá válna minden uniós ország.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)

2023-tól új szabályozás lép életbe a földeken, kevesebb növényvédő szert használhatnak majd például a gazdák. Mit gondol, hogyan fogja érinteni a magyar mezőgazdaságot, felkészültek-e erre a gazdák?

A növénytermesztésben használt növényi gyógyszerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az EU évek óta folyamatosan szigorítja, mindamellett, hogy egyébként is az unióé a világ legszigorúbb engedélyezési rendszere. Az elmúlt években a szabályozás jellege azonban inkább félelmeken, veszélyérzeten, közhangulaton és az ezekből származó uniós politikai döntéseken alapulva változott.

Pedig hazánk kivételesen nagy hangsúlyt fektet a növényorvoslásra. A növények védelemében használatos gyógykészítményeket - hasonlóan a humángyógyászathoz - növényorvosok írják fel, annak érdekében, hogy megelőzzék vagy kezeljék a már kialakult veszélyhelyzetet. Fontos tudnunk azt is, hogy a növényi gyógyszerek okszerű és szakszerű használata nélkül jelentős termésveszteségek alakulnak ki, ami a megtermelt élelmiszer mennyiségének drasztikus visszaesését és végső soron az élelmiszerek drágulását vonhatja maga után. A beporzók számának csökkenése mellett ez is jelentősen veszélyezteti az élelmiszertermelés jelenlegi szintjének fenntarthatóságát és a hazai élelmiszer-önellátást.

A generációváltás kérdése még ma is komoly problémát jelent a haza agráriumban, ez lesz a 2022. május 13-14. között 25. alkalommal megrendezésre kerülő Pápai Expo és Agrárpiknik egyik fő témája is. Hogyan látja az elmúlt években miként változott a gazdaságátadás, generációváltás kérdése és helyzete a hazai agráriumban?

A statisztikai adatok alapján a gazdálkodók körében egész Európában gyors ütemű elöregedési folyamat zajlik. Hazánkban is, az elmúlt évek alatt a gazdálkodók gerincét adó középgeneráció elöregedett. A 2023 januárjában hatályba lépő, a NAK és a MAGOSZ kezdeményezésére született gazdaságátadási törvény alapjaiban könnyíti meg az élők közötti gazdaságátadást, a generációváltást: egy szerződéssel rendezhetik a felek a ma még keserves folyamatot. A törvényben szabályozott generációváltás fontos eleme az is, hogy az átadó szempontjából eszmei értéket is képviselő gazdaság olyan átvevőhöz kerüljön, aki a gazdaságot gondosan és sikeresen képes továbbra is működtetni. Ezért rendkívül jelentős mérföldkőnek tartom, hogy az Országgyűlés elfogadta ezt a szabályozást, hiszen kiemelten fontos területről van szó. Azzal, hogy a gazdaság úgy adható át egyben - a földet, egyéb ingatlanokat, ingó dolgokat, vagyon értékű jogokat és társasági részesedéseket is beleértve -, hogy a földek esetében az elővásárlási jog nem áll fenn, valamint a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása sem szükséges, jelentősen megkönnyebbül a gazdaságok átadása.

Az expón a pályaorientáció is fókuszban lesz. Mennyire nyitottak ma a fiatalok az agrárium felé, hogyan változott az elmúlt években az agrárszakmákba, képzésekbe jelentkezők száma Magyarországon?

A szakképzési rendszer 2020-as átalakításának eredményeként már egyértelműen tapasztalható, hogy nő a szakképzés népszerűsége, enyhül a korábbi negatív megítélés. Minden területen 10-15 százalékkal többen jelentkeznek szakképzőbe, technikumba. Hazánkban a szakképző intézmények több mint 10 százalékában folyik középfokú agrárszakképzés, az elmúlt években jelentős növekedés az élelmiszeripari területen mutatkozott. A 2021/2022-es tanévben az élelmiszeriparhoz kapcsolódó szakmák voltak a legnépszerűbbek az agrárszakképzésben tanulók körében, ami az összes tanuló közel negyedét jelenti. Ezt követi az agrár gépészet, melynek a népszerűsége 5-6 év alatt közel harmadával nőtt. Az erdészet és vadgazdálkodás terén pedig 88 százalékos bővülés figyelhető meg.

Mivel, milyen eszközökkel lehetne minél több fiatalt az agráriumba csábítani?

Magyarország mindig is agrárország volt, jó adottságokkal, szaktudással, tradíciókkal - minderre a jövőben is építeni lehet és kell. Az immár két éve tartó világjárvány, valamint a szomszédunkban zajló háború is még inkább megerősítette, hogy milyen fontos szerepet tölt be az élelmiszergazdaság az ország életében. Megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerre, illetve az előállításukhoz szükséges jó minőségű alapanyagra mindig szükség lesz, ehhez pedig jól képzett szakemberek kellenek. Az agrárium megerősítéséhez elengedhetetlen az ifjabb generációk és szüleik helyes, célzott megszólítása, hiszen az ágazati karrierpálya még mindig inkább negatív a társadalmi és korosztályi megítélésben.

A fiatalok agrárium felé fordulását segítheti az agrároktatásban zajló reform is. Hogyan igazodik a hazai agrárképzés a modern kor követelményeihez, és hogy látja, milyen szakemberekre van szükség a gyakorlatban?

Az elmúlt évben az agrár felsőoktatás is átalakult, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem megalakulása jelentős lépés, ezzel fókuszáltan egy komoly tudásbázis jött létre, egységesítve az erőforrásokat. Emellett a 2020/2021-es tanévtől teljesen megújult a szakképzési rendszer, és annak részeként az agrárszakképzés is. Az átalakítás egyik fő célja a munkaerőpiac igényeihez rugalmasabban alkalmazkodó képzési rendszer kialakítása volt, továbbá az, hogy a tanulók versenyképes tudással és megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal kerüljenek ki az iskolákból. Egyszerűsödött a szakmák jegyzéke, megemelkedtek az oktatói bérek, és általános szakképzési ösztöndíj került bevezetésre. A duális képzésben a cégek a tanulókat már a szakirányú oktatás ideje alatt bevonhatják a termelési tevékenységbe, és jelentős adókedvezményben részesülnek. Továbbá az ágazati képzőközpontok megalakulásával vállalati környezetben, korszerűbb eszközökkel, minőségi szakirányú oktatás valósulhat meg, a tudásközpontok kialakításával pedig a szakképzés és a felsőoktatás közötti kapcsolat erősödése várható. Szintén fontos - a versenyképesség javítása és a szakember-utánpótlás erősítése érdekében -, hogy a szakképzésben részt vevő pedagógusok munkáját korszerű digitális tananyagok segítsék, és az ágazat szereplői a legkorszerűbb ismeretek birtokában legyenek. Az agrárszakképzők több mint 80 százaléka (131 intézmény) minisztériumi (AM, illetve ITM) fenntartás alatt áll, a tárcák is elkötelezettek amellett, hogy vonzóbbá tegyék az agrárszakmákat.