Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 1008,7 milliárd forintot fizettek ki december 31-ig - derül ki az AKI legfrissebb jelentéséből. A folyósított támogatási összeg 72,2 százaléka (728,2 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 27,8 százalékát (280,5 milliárd forint) hazai költségvetésből fizették ki. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a termelőknek nyújtott közvetlen támogatások (482,6 milliárd forint) domináltak az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között. A Vidékfejlesztési Program kifizetései 2022-ben meghaladták a 400 milliárd forintot. A nemzeti támogatásokra 84,3, a piaci és egyéb támogatásokra együttesen 35,6 milliárd forintot folyósítottak. Az egyes ágazatok támogatottságát vizsgálva elmondható, hogy a szántóföldi növénytermesztés részesedése volt meghatározó 2022-ben is, a támogatások 42,6 százalékát kapta az ágazat, míg az állattenyésztők a támogatások egyötödét használhatták fel, a kertészet részesedése pedig csupán 5,6 százalék volt. A nemzeti agrárkárenyhítési rendszer keretében (I. pillér) a 2021. évi időjárás okozta károk kompenzálására jelentős összegű kárenyhítést, 11,2 milliárd forintot folyósítottak 2022-ben a jogosult termelők számára.

A mezőgazdaság hitelállománya 13,4 százalékkal 1020,7 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 63,2 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 36,8 százalékot tett ki 2022. december 31-én. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya mérsékelten nőtt, 4,4 százalékkal 396,2 milliárd forintra bővült. A hitelállományon belül a beruházási hiteleknél jelentkezett a legnagyobb növekedés. A hitelek zöme a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 16,9 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbi értéknél.

A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya az egyéni gazdaságokét meghaladó mértékben, 20,0 százalékkal 624,4 milliárd forintra emelkedett. A növekedés az éven túli hiteleknél jelentkezett, azon belül is a beruházási hitelek állománygyarapodása volt meghatározó, amely értékét tekintve meghaladta a hosszú lejáratú forgóeszközhitelekét. A hitelállományból legnagyobb mértékben az állattenyésztési ágazat részesedett. A mezőgazdasági társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 30,1 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbi értéknél. Az élelmiszeripar hitelállománya a mezőgazdaságétól alacsonyabb ütemben, 5,6 százalékkal bővült, ezáltal 717,9 milliárd forintra emelkedett 2022 negyedik negyedévének végére. Az ágazat hitelállományában a kedvezményes hitelek aránya közelítette a mezőgazdaságét, mintegy 60 százalékot tett ki.

Az egyéni vállalkozások hitelállománya 9,3 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszaki értékénél, ezáltal 6,6 milliárd forintra csökkent, a társas vállalkozásoké 5,8 százalékkal 711,3 milliárd forintra nőtt. Miközben a mezőgazdaságban a hosszú lejáratú hitelek növekedése volt a meghatározó, az élelmiszeripari társas vállalkozások hitelállományában az egyéb hitelek és az éven belüli hitelek növekedése volt kiemelkedő. A szóban forgó szegmens hitelállományának legnagyobb részét (25,6 százalékát) az ún. egyéb élelmiszeripar szakágazatban tevékenykedő vállalkozások adták, 15,6 százalékát az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítással foglalkozók, 10,7 százalékát a malomipar, 6,8 százalékát pedig az olaj gyártása szakágazatban tevékenykedők tudhatták magukénak. Az élelmiszeripari társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 91,9 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbi értéknél. Az ágazat garantált hitelállománya tovább bővült.

Állattenyésztési támogatások

Az állattenyésztéssel és -tartással foglalkozó termelők összességében 196,3 milliárd forintot vettek igénybe. Az állattenyésztési ágazatba befolyt támogatási összeg 47,3 százaléka nemzeti költségvetésből került kifizetésre. A 92,8 milliárd forint nemzeti forrás csaknem felét az állatbetegségek megelőzésének támogatásai és az állatjóléti támogatások jelentették. Az állattenyésztési támogatások 52,7 százalékát uniós forrásból folyósították. Ennek a 103,5 milliárd forintnak csaknem felét a termeléshez kötött támogatások tették ki. Az állattenyésztési támogatások 26,9 százaléka, 52,7 milliárd forint a szarvasmarha ágazatba érkezett, ezen belül meghatározó volt a tejágazat részesedése. A sertéságazat 20,6 milliárd forint támogatásának négyötöde állatjóléti támogatás volt. Emellett a tenyészkocatartók 2,5 milliárd forint jövedelempótló támogatást kaptak. A baromfiágazat 20,1 milliárd forinthoz jutott, ennek háromnegyede állatjóléti támogatás volt, 2,7 milliárd forint az állatbetegségek megelőzését szolgálta, további 1,8 milliárd forintot a Vidékfejlesztési Programból kaptak a baromfitartók az állattartó telepek korszerűsítésére. A juh- és kecskeágazat 7,2, a méhészet 2,9 milliárd forint támogatásban részesült. Emellett az állattartók technológiai fejlesztéseit segítette a Vidékfejlesztési Program, amely 50,7 milliárd forintot biztosított az állattartó telepek fejlesztése, további 11,9 milliárd forintot az állattartó telepek megújítása keretében. A baromfi- és kocatartók 2022-ben kivételes alkalmazkodási támogatásban részesültek az aszály és az orosz–ukrán háború okozta magas termelési költségek részbeni ellentételezésére.

Szántóföldi növénytermesztők támogatása

A szántóföldi növénytermesztő ágazat 430,1 milliárd forint támogatásban részesült 2022-ben, amely csaknem teljes egészében (97,2 százalék) uniós költségvetésből származott. Az ágazat részére biztosított szubvenció összegének zöme (92,4 százaléka), 397,6 milliárd forint egységes területalapú támogatás formájában jutott el a gazdálkodókhoz, ezen belül alaptámogatásként 257,4 milliárd forintot, a zöldítési komponens keretében 140,1 milliárd forintot fizettek ki részükre. A VP keretében 14,5 milliárd forint beruházási támogatást folyósítottak terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére, korszerűsítésére. A szemes és a szálas fehérjenövények együttesen mintegy 9,1 milliárd forint támogatásban részesültek. A dohánytermesztők 4,9 milliárd forint támogatásban részesültek. További 2,7 milliárd forint a cukorrépa-termesztés, 0,7 milliárd forint a rizstermesztés támogatását szolgálta.

Kertészeti ágazat támogatása

A kertészeti ágazat 2022. december 31-ig 56,6 milliárd forint támogatásban részesült, amelynek 66,4 százaléka származott uniós, 33,6 százaléka pedig nemzeti forrásból. A kifizetések csaknem fele (25,2 milliárd forint) a VP keretében valósult meg, melyből kertészeti üzemek megújítására 9,8 milliárd forintot, kertészeti üzemek korszerűsítésére 8,5 milliárd forintot folyósítottak. A szőlészeti és borászati ágazat gazdálkodói 10,3 milliárd forint támogatásban részesültek. Zöldségnövény és ipari zöldségnövény intézkedésekre együttesen a kertészeti ágazat támogatásának 9,8 százaléka, 5,6 milliárd forint érkezett. Az extenzív és az intenzív gyümölcstermesztés az ágazat támogatási összegének 10,4 százalékát tette ki (5,9 milliárd forint). A kifizetések 10,8 százaléka a működési alapok támogatása (TÉSZ/BÉSZ), 5,5 százaléka az iskolagyümölcs-program, keretében került felhasználásra. Az élelmiszeripari vállalkozásokat 36,4 milliárd forinttal támogatták, túlnyomó részt a Vidékfejlesztési program forrásaiból. A kifizetések 67,4 százaléka hazai, 32,6 százaléka uniós költségvetésből teljesült.