A KSH adatai szerint 2022-ben a mezőgazdasághoz köthető termékek exportja 8,7%-kal részesedett Magyarország összes termékkiviteléből. Az agrárium termékeinek megoszlása a teljes exporton belül nem változott az elmúlt években. A mezőgazdasági termékek kivitelének értéke 4858 milliárd, az importé 3785 milliárd forintot ért el, a termékcsoport egyenlege így összességében1073 milliárd forint aktívummal zárta az évet. 2021-hez viszonyítva (folyó áron) az export 33, az import 49%-kal növekedett. Ha a zöldségféléket és a gyümölcsöket vesszük figyelembe, elmondható, hogy az exportmennyiség stagnált, az állati takarmányok kivitele azonban enyhén nőtt. A legnagyobb változás az olajos magvak és a gabonafélék esetében volt. Előbbinél 8,5%os, utóbbinál 30%-os volt a visszaesés. Mint kiderült, az export értéke az áremelkedések következtében minden termék esetében nőtt, a legnagyobb mértékben (43%-kal) a takarmányoké.

Áramlik az import csirkehús az EU-ba: ki nem találnád, honnan érkezik a java

A szakértők szerint egyre komolyabb problémát jelent az ágazatban az ellenőrizetlen import.

Rengeteg ilyen termék jött be Magyarországra

Az export mellett az importban is változás volt megfigyelhető: 2022-ben a teljes hazai import (a korábbi évek arányszámait közelítve) 6,0%-át tették ki a mezőgazdasági termékek. Az import értéke az ágazaton belül minden terméknél növekedett. A legnagyobb emelkedés a gabonaféléknél következett be, értéke csaknem 101, mennyisége 132%-kal nőtt az előző évihez viszonyítva. A termékcsoport bővülését elsősorban az alacsony hazai termésmennyiség miatt emelkedő kukoricaimport eredményezte. A többi termék esetében is nőttek az import mutatói, az állati takarmányok és a húskészítmények esetében jelentős mértékben, előbbi 46, utóbbi 53%-kal lett magasabb az előző évinél. Az ital- és dohánytermékek, illetve a takarmányok behozatala természetes súlyban és értékben is számottevően emelkedett.

Gyümölcsből a hazai termelés olyankor a belföldi fogyasztás közel kilenctizedét fedezi, az arányszámban a hazánkban nem termeszthető gyümölcsök iránti kereslet és az emiatt kialakult import is szerepet játszik. Az állati eredetű élelmiszerek közül a belföldi felhasználáson felül értékesített exportmennyiség baromfihúsból jelentős. Tejből a hazai fogyasztás közel 100%-ban biztosított az itteni termelésből, ugyanakkor számottevő és hasonló a kivitel és a behozatal mértéke is.

Ez fájni fog: durva kenyérdrágulás jöhet a magyar boltokban

Hamarosan 2000 forintba is kerülhet egy kiló fehér kenyér és 5000 forintba ugyanennyi karaj?

Kilőttek a termelői árak

A trend tavaly sem szakadt meg, hiszen 2021-hez hasonlóan 2022-ben is folytatódott a termelői árak növekedése. A mezőgazdasági termékek átlagos drágulása mintegy 50%-os volt. A komoly áremelkedésnek több oka is volt, többek között a világjárvány miatti kereslet-kínálati zavar, a háború - ami miatt a gabona és a műtrágya piacán is bizonytalanság alakult ki - és a megugrott energiaköltségek. Tavaly az alábbiak voltak megfigyelhetőek az árak tekintetében 2021-hez képest:

• a növényi termékek termelői ára 52, ebből a gabonaféléké 67, az olajnövényeké 52%-kal, a tavaszi árpa és a rozs árszintje pedig a kétszeresére nőtt,
• az élő állatok és állati termékek ára 46%-kal lett nagyobb,
• a vágócsirke felvásárlási ára 2022-ben 49,
• a vágósertésé 51%-kal emelkedett a 2021. évihez viszonyítva.

A termésmennyiségekkel sem lehetett minden termelő elégedett

Tavaly hazánkban 2,3 millió hektáron összesen 8,8 millió tonna gabonát takarítottak be. A gabonafélék betakarított területe 6,6, termése 37%-kal csökkent 2021-hez képest. Az aszály a kukoricát sújtotta a leginkább, hiszen a 2,8 millió tonnás termésmennyisége az utóbbi 30 év legalacsonyabb eredménye, 2021-hez viszonyítva pedig 57%-os visszaesést jelent. A száraz időjárás további következményeként a kukoricavetések olyan mértékben károsodtak, hogy a gazdák gyakran silóként aratták le a kukoricát, ezért annak a betakarított területe is visszaesett, méghozzá 22%-kal.

Aggasztó hírek érkeztek a magyar földekről: ebből még komoly bajok lehetnek

A szakértők szerint kissé melegebb időre lenne szüksége az őszi búzának és a repcének.

A búza esetében a termőterület némileg növekedett, de 4,2 millió tonnás termésmennyisége 21%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Annak ellenére, hogy az árpa betakarított területe az előző évihez képest 19%-kal nőtt, termésmennyisége 10%-kal visszaesett. A napraforgó betakarított területe 4,1%-kal nőtt Magyarországon, 682 ezer hektáron 1,3 millió tonna termést gyűjtöttek be, 29%-kal kevesebbet a 2021. évinél. A szélsőséges időjárás miatt a napraforgó termésátlaga (1,8 tonna/hektár) az egy évvel korábbinak a kétharmadára csökkent. A repce betakarított területe 2021-hez viszonyítva 55 ezer hektárral, 203 ezer hektárra esett vissza, termésmennyisége 2018 óta egyre kisebb.

Csökkenő tendencia a zöldségeknél is

Mint ahogyan a KSH adataiból kiderült, a zöldségtermesztés volumenének 2018 óta tartó csökkenése 2022-ben is folytatódott, hiszen az 1,3 millió tonnás zöldségtermés 10%-kal elmaradt a 2021. évitől. Ennek oka nem más, mint az, hogy a paradicsom termésmennyisége 10, a csemegekukoricáé 17%-kal kisebb lett az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor a gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdaságok is vegyes évet zártak: az őszibarack termése majdnem duplája volt a 2021-ben betakarítottnak. A száraz időjárás nem kedvezett a legnagyobb mennyiségben szüretelt alma termelésének, 2022-ben az egy évvel korábbi mennyiségnek csak a 61%-a termett, ennek következményeként a gyümölcstermesztés összes volumene 24%-kal csökkent. Ami pedig a szőlőt illeti, az utóbbi 4 évben a szőlő termelésének volumene mérséklődött. 2022-ben a betakarított szőlő mennyisége (416 ezer tonna) 5,0%-kal alulmúlta az egy évvel korábbit.

Ilyen zöldségekkel lesznek tele a magyar boltok: hamarosan elárasztanak mindent

Milliárdos beruházásból készült el a DélKerTÉSZ új logisztikai központja Szentesen.

Fókuszban az állattenyésztés

2022-ben az előzetes adatok szerint a hazai vágóállat-termelés (összesen 1,5 millió tonna) 10%-kal csökkent 2021-hez képest. A főbb vágóállatok (baromfi, sertés, marha) kibocsátása elmaradt az egy évvel korábbitól. A legnagyobb csökkenés a baromfiknál következett be, amelyekből 13%-kal kisebb mennyiséget vágtak, mint 2021-ben. A termelésből a vágóbaromfi 55, a vágósertés 35%-kal részesedett. Az egyes vágóállatoknak a kibocsátásból elfoglalt aránya nem változott jelentősen az előző évihez képest.