A hús és a bor iránti kereslet is visszaesett

Az Európai Unióban július óta csökkenésnek indult a havi élelmiszer-infláció, és bár a magas élelmiszerárak továbbra is komoly gondot jelentenek a fogyasztóknak, bizonyos termékek esetén most változhat a kereslet. Általánosságban azonban elmondható, hogy a fogyasztói szintű áremelkedés közel 40 százalékát az élelmiszer-infláció teszi ki. Észrevehető, hogy a bor azon termékek közé tartozik, amelyek fogyasztása jelentősen csökkent a magasabb árak miatt, főleg a vörösborok népszerűsége esett vissza, és sokan inkább más italok, például a sör felé kacsingatnak. Az uniós bortermelés egyébként 2023/24-ben az előrejelzések szerint mintegy 6 százalékkal csökken, főként az olasz és a spanyol termelés visszaesése miatt. Ugyanakkor az Európai Bizottság által idén nyáron engedélyezett krízislepárlási támogatás segíthet stabilizálni a piacot - derül ki az Európai Bizottság által közzétett, az EU mezőgazdasági piacaira vonatkozó rövid távú kilátásokról szóló jelentés 2023. őszi kiadásából.

A fogyasztáscsökkenés a húsoknál is megmutatkozik, a magasabb árak miatt ugyanis ebben a szegmensben is csökkent a kereslet. Bizakodásra ad azonban okot, hogy a javuló legeltetési és gyepfeltételek, valamint az alacsonyabb takarmányköltségek némi enyhülést hozhatnak az állattenyésztőknek. Ezzel szemben a hústermelés - a baromfi kivételével - jóval az átlag alatt maradhat. A nitrogénműtrágyák emelkedő uniós ára miatt nem lépett fel általános hiány, a Bizottság pedig folyamatosan figyelemmel kísérte a műtrágypiac alakulását, és 2023 júliusában elindította az EU műtrágypiac-megfigyelőközpontját.

Folyamatosan csökken a húsfogyasztás az EU-ban

Az unióban az egy főre jutó húsfogyasztás 2023-ban várhatóan 1,5 százalékkal csökken majd részben az élelmiszer-infláció miatt, a tendencia tehát folytatódik, és az európaiaik valószínűleg egyre kevesebb húst fognak enni. A csökkenés várhatóan a marhahúsnál (3,5 százalékos) és a sertéshúsnál (5,2 százalékos) lesz a legdurvább, míg várhatóan a baromfifogyasztás 4,3 százalékkal nőni fog. A marhahús és a baromfi ára a kisebb kínálat miatt továbbra is magas, ám a helyreálló termelésnek köszönhetően a baromfihús továbbra is az egyik legolcsóbb állati fehérjeforrás marad a fogyasztók számára. Az EU juhhústermelése a juhok számának csökkenése, a különösen a mediterrán országokban tapasztalható alacsonyabb fűhozamok, valamint a magasabb takarmányköltségek miatt várhatóan nem alakul jól idén. 

Csúcson a napraforgó és a szója

Az EU 2023/24. évi gabonatermelése várhatóan 268,5 millió tonna lesz, amely mennyiség 4,3 százalékkal elmarad az ötéves átlagtól. A visszaesés oka a tavasszal és nyáron tapasztalható kedvezőtlen időjárás, amelyek főleg a kukorica és az árpa termesztésére voltak hatással. A gabonafélék takarmányozási célú felhasználása stabil maradhat, a bioüzemanyag-előállításra szánt gabonafélék felhasználása pedig tovább növekedhet, a 2022/23-as évhez képest akár 12 százalékkal. 

Az EU továbbra is nettó gabonaexportőrnek számít, különösen a búza tekintetében. Az előző hónapokban különösen a Közel-Keletre és a Szaharától délre fekvő afrikai országokba irányuló kivitel nőtt. Az unió olajnövénytermelése különösen jól alakul, 11 százalékkal az öt éves átlag felett, ami a napraforgó és a szójabab termelésének megnövekedésének, fellendülésének köszönhető.

Ez a növény erős kihívója lehet a kukoricának a magyar földeken

Egyre több gazda gondolkodik el azon Magyarországon, hogy a megszokott napraforgó és kukorica helyett új növények termesztésébe kezd.

Bár a neonikotinoidok használatának teljes tilalma némi kihívást jelent a cukorrépa-termelők számára, a vetésterületek, a terméshozamok és a cukortartalom is várhatóan növekedni fognak idén a 2022-es évhez képest. A 2023/24-es uniós cukortermelés az előrejelzések szerint 15,6 millió tonna körül lesz, ami nagyon közel van az öt éves átlaghoz.

Mi a helyzet a speciális növényekkel?

Az olívaolaj termelése továbbra is alacsony szinten marad, és várhatóan 2023/24-ben sem fog teljesen helyreállni. Az árak szintén az egekben, aminek köszönhetően csökken az export és ezzel arányosan az uniós fogyasztás is. Egyes régiókban az árak az 5 éves átlaghoz képest csaknem háromszor magasabbak.  A kedvezőtlen időjárás hatására az alma- és a narancstermelés is hasonlóan csökkenő tendenciát mutat, mintegy 2 százalékkal alacsonyabbak lesznek a tavalyi évhez képest. A gyengébb minőség és a magasabb tárolási költségek miatt valószínűleg több gyümölcsöt használnak majd fel feldolgozásra idén.

Nincsenek könnyű helyzetben a tejtermelők

Az EU tejszállításai várhatóan stabilak maradnak 2023-ban, és a becslések szerint 0,3 százalékkal nőnek majd. Az uniós nyerstej ára az év eleje óta csökken, és bár az energia-, műtrágya- és takarmányköltségek szintén lassan esni kezdtek, továbbra is magas a nyerstej ára, ami az uniós tejtermelőknek cseppet sem kedvez. Az előrejelzések szerint egyébként a sajttermelés 2023-ban 1 százalékkal magasabb lesz az EU-ban, mint tavaly, és az uniós élelmiszer-infláció enyhülése valószínűleg pozitív hatással lesz a felhasználásra is. Mindezek mellett arra lehet számítani, hogy a várakozásokat meghaladóan növekszik majd a friss tejtermékek (tejszín és fogyasztói tej) termelése.