Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) jövőbeli alakulása kulcsfontosságú kérdés a magyar mezőgazdaság számára, a jelek szerint ráadásul komoly változások érkezhetnek, amelyek a jövőben teljesen átalakíthatják az agrártámogatási rendszert.
Egy nemrég napvilágot látott jelentés szerint már felmerült az a korábban is időről időre emlegetett ötlet, amelynek értelmében a Közös Agrárpolitika az évtizedek óta érvényesülő területalapú támogatási rendszer helyett egy új, jövedelemalapú modellel működne a jövőben.
Ki mit lát zöldnek?
Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára az Agrárszektornak kifejtette: a tervezett változtatások kapcsán két fő érdekcsoport véleménye ütközik: a városi lakosságot képviselő politikusok, akik a KAP költségvetésének csökkentését szorgalmazzák, illetve az agrárszektor képviselői, akik legalább a jelenlegi szint megtartásáért küzdenek.
Az elmúlt évtizedekben sikerült megvédeni a költségvetést, de cserébe egyre szigorúbb szabályozások és ellenőrzések léptek életbe.
Pagani: a területalapúnak maradnia kell a támogatási rendszerben
A mostani elképzelések szerint az új rendszerben olyan célok kapnának prioritást, mint a hátrányos térségekben gazdálkodók támogatása vagy a zöld átállás. A szakértő szerint azonban problémát jelent, hogy az Európai Bizottság zöld átállás-értelmezése gyakran eltér a hazaitól. A sokat emlegetett példáról, a növényvédőszer-felhasználás 50 százalékos csökkentéséről szólva Cseh Tibor elmondta: mindez aránytalanul érintené a magyar gazdákat, hiszen jelenleg is jóval kevesebb növényvédő szert használnak, mint például holland vagy belga társaik.
A legnagyobb vitaforrás közöttünk, hogy gyakorlatilag ezek a zöld előírások, ami alapján a termelőknek a jövedelme csökkenne, pontosan mik lesznek. Számunkra például elfogadhatatlanok az olyan megalapozatlan javaslatok, mint hogy a növényvédőszer-felhasználásunkat a jelenlegi szint 50 százalékára csökkentsük, mert ez egyértelmű versenyhátrányt jelentene az Európán kívüli gazdaságokkal, sőt még a nyugat-európai termelőkkel szemben is.
Feje tetejére állítanák az agrártámogatási rendszert az EU-ban?
A termelőket és a tagállamokat is meg kellene hallgatni
A főtitkár úgy vélte, hogy az Európai Uniónak inkább kereteket kellene adnia, mint kötelező szabályokat diktálnia. "Egyre több kötelezően és felülről ránk diktált szabályt akarnak ránk kényszeríteni. Én igazából ebben látom a folyamat negatívumát" - mondta.
A jövőbeli ideális agrárpolitikával kapcsolatban Cseh Tibor kiemelte, hogy a nulladik lépés a gazdákkal való egyeztetés lenne, ennek értelmében lehetne olyan rendszert kialakítani, ami a termelők számára elfogadható.
„Most viszont azt látjuk, hogy megjelenik ez a dokumentum, és az első soraiban dedikáltan ott van az, hogy a klímaváltozás fő okozói a gazdák, a húsfogyasztást pedig csökkenteni kell. Azt gondolom, hogy ez semmiképp sem a gazdák érdekét szolgálja.”
Emellett fontosnak tartotta, hogy a tagállamok nagyobb mozgásteret kapjanak a szabályozásban, mivel úgy vélte: minden ország jól ismeri saját gazdáinak és fogyasztóinak érdekeit.
A kisgazdaságoknak még sokáig lesz szerepük
A birtokkoncentráció kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy ez nem magyar sajátosság, hanem globális trend.
Németországban nem sokkal több termelő van, mint a harmadakkora földterülettel rendelkező Magyarországon. Ezeket a folyamatokat Nyugat Európában is megfigyelhettük, az elmúlt harminc évben a nyugat-európai családi gazdaságok a fele az eltűnt, abbahagyta a gazdálkodást.
Ennek ellenére a főtitkár szerint Magyarországon a családi gazdasági modell életképes, hiszen egy nagyon kedvező adórendszer, az őstermelői adózás érvényes rá, valamint rendelkezésre állnak kedvező hitelkonstrukciók is az ágazati szereplők számára, sőt a földforgalmi szabályozás is erre épül.
Ha ezt az egészet összességében nézzük, akkor látható, hogy igenis van jövője a családi gazdaságoknak. Ebben a gazdálkodási rendszerben a nagygazdaságoknak is van helye, ugyanis integrátorként vetőmaggal, műtrágyával látják el a kisebb termelőket, megvásárolják a terményüket, elterjedt együttműködési forma a bértartás az állattenyésztésben. Van tehát egy olyan szintű partneri kapcsolatrendszer, amit nem szabad felborítani, Magyarországon ez egy működő modell, amit meg kell tartani. Az arányoknak viszont a jövőben sem szabad eltolódniuk, hiszen a családi gazdasági modell fennmaradása nem csak gazdasági, hanem társadalmi szempont is.
