Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Agrárszektor 2016 konferencia fontos mérföldkő volt a magyar mezőgazdasági szektor szakemberei számára, hiszen itt kerültek előtérbe a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjét érintő legfontosabb kérdések, valamint a magyar agrárium kihívásai és lehetőségei. A konferencia nyitóelőadásában Joost Korte, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságának főigazgató-helyettese átfogó képet adott a KAP jelenlegi helyzetéről és jövőbeli irányvonalairól.
Brüsszelből dícsérték meg a hazai rendszert
Joost Korte beszédében hangsúlyozta, hogy a Közös Agrárpolitika továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb alappillére, amely nem csupán a mezőgazdasági termelésről szól, hanem egy európai életformát is magában hordoz. A mezőgazdaság tehát nem pusztán gazdasági tevékenység, hanem az európai földek egyik legfontosabb felhasználási módja is.
Ez nagyot fog szólni: 2030-ig duplázna a Master Good
Korte optimistán tekintett az európai mezőgazdaság jövőjére, annak ellenére, hogy számos kihívással kell szembenézni. Kiemelte, hogy Magyarország a 2004-es uniós csatlakozás óta jelentős előrelépéseket ért el a mezőgazdaságban, különös tekintettel a munkabérek emelkedésére, bár ezek még akkor is elmaradtak az uniós átlagtól.
A magyar agrárium innovatív megoldásokat hozott, példaként említette a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszert (MKR), amely segíti a gazdálkodók felkészülését a kihívásokra.
Az innováció volt a kulcs
Korte szerint a jövő mezőgazdaságának négy fő kihívással kell szembenéznie: az ellenállóképesség növelése, a fenntarthatóság biztosítása, az innováció és az egyszerűsítés szükségessége. Az ellenállóképesség tekintetében a kockázatkezelés és a gazdálkodók jövedelmének stabilizálása kulcsfontosságú. Hozzátette:
Az innovatív megoldások szerepe itt elengedhetetlen, mivel az EU nem kíván évente válságcsomagokkal segíteni, helyette inkább hosszú távú megoldásokra törekszik.
A fenntarthatóság terén a mezőgazdaság gyakran kritika tárgya, azonban Korte szerint ez a kép sok esetben túlzó. Az innováció kapcsán elmondta, hogy a gazdálkodók sokszor idegenkednek az új technológiáktól, ezért a támogatások célzott felhasználása elengedhetetlen. Végül pedig az egyszerűsítés jelentőségére hívta fel a figyelmet, hiszen a KAP jelenlegi rendszere túlságosan bonyolult, és ezen az Európai Bizottság hamarosan változtatni kíván.
Kiemelt téma volt a vidékfejlesztés
A konferencia egyik kiemelt témája a vidékfejlesztési pályázatok rendszere volt, amely komoly érdeklődésre tartott számot a résztvevők körében. A szakértők egyetértettek abban, hogy az uniós pályázatok gyorsabb elbírálása és a források mielőbbi beépülése a reálgazdaságba kulcsfontosságú ahhoz, hogy a mezőgazdaság versenyképes maradjon.
Nagy István, akkor még a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyetteseként beszédében kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság a megelőző években jelentős fejlődésen ment keresztül.
Az ágazat kibocsátása több mint 47%-kal növekedett, ami jól mutatja a termelési struktúrák egészséges átalakulását. Magyarország Európa legnagyobb napraforgó-termelőjévé vált, a kukoricatermés pedig az utóbbi évek legjobb eredményét hozhatja, ami pozitív hatással lesz az állattenyésztési ágazatra is.
A konferencián külön panelbeszélgetés keretében szólaltak meg a rendszerváltás utáni agrárminiszterek, akik eltérő véleményt fogalmaztak meg arról, hogy mi határozza meg leginkább a magyar mezőgazdaság sikerességét.
Míg Torgyán József a politikai érdekérvényesítés hiányát emelte ki, Vonza András a szakértelmet és az időjárást tekintette meghatározónak, Gráf József pedig a szaktudás fontosságára hívta fel a figyelmet.
Alacsony kamatok és beruházási kedv
Az agrárfinanszírozás jövője szintén kiemelt szerepet kapott a konferencián. A szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az akkori alacsony kamatkörnyezet és az uniós támogatások elérhetősége miatt ideje volt a beruházásoknak. A Növekedési Hitelprogram (NHP) jövője azonban kérdéses, mivel a program kivezetése után új finanszírozási megoldásokra lesz szükség – tették hozzá.
Az élelmiszeripari vállalkozások számára is új pályázati lehetőségek nyíltak akkortájt, amelyek összesen 100 milliárd forint támogatást biztosítottak. Ez a konstrukció különösen a közepes méretű vállalkozások számára volt elérhető, és a magyar élelmiszeripar versenyképességének növelését célozta.
