Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A 2014-es Portfolio Agrárszektor Konferencia több kulcsfontosságú kérdést érintett a hazai agrár- és élelmiszeripar jövőbeli kilátásaival kapcsolatban. A rendezvény egyik központi témája a hatékonyság növelése volt, amely a szakértők szerint a hazai állattenyésztés és az erre épülő élelmiszeripar legfőbb kitörési pontja lehetett.
A konferencián elhangzottak világossá tették, hogy a 2015-2020 közötti időszakban elérhető nemzeti és uniós agrártámogatások jelentőségét már egy évtizeddel ezelőtt felismerte a szakma.
Nem elég növekedni, hatékonyabbnak kell lenni
Fórián Zoltán, akkor a Takarékbank Agrár Központjának szakértőjeként kiemelte: a hatékonyság növelése mellett a teljes integráció kiépítése is elengedhetetlen a hazai mezőgazdaság versenyképességének javításához. A 212 milliárd forintos plusztámogatás a nemzeti költségvetésből és a 300 milliárd forintos élelmiszeripari fejlesztési program komoly lehetőséget kínált az ágazat számára.
A piaci szereplők számára az egyik legnagyobb kihívás annak biztosítása volt, hogy a kilátásba helyezett támogatásokat valóban hatékonyan tudják felhasználni.
Feldolgozva többet ér
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként rámutatott, hogy a fejlesztési források jelentős részét a feldolgozóiparra kell fordítani, hogy Magyarország ne élőállatot és gabonát, hanem lehetőleg minél inkább feldolgozott termékeket exportáljon.
Ez az irányvonal erősíti az élelmiszeripart, és segít növelni az ágazat termelékenységét, amelynek következményeként a hazai termelők versenyképesebbek lehetnek a nemzetközi piacon.
Az uniós támogatási rendszerben azonban több ágazat, így a sertés- és baromfiágazat is kimarad a támogatási körből. Feldman Zsolt ugyanakkor megnyugtatta a résztvevőket, hogy a támogatási rendszer véglegesítésekor még lesz lehetőség a módosításokra, így a nagyvállalatok is a programok kedvezményezettjeivé válhatnak.
Megvoltak a lehetőségek, de tudott élni velük a magyar mezőgazdaság?
A tenyészállatok fontossága
Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a tenyészállat-előállítás kérdése kevés figyelmet kapott, pedig ennek fejlesztése elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Magyarország ne legyen kiszolgáltatva a külföldi piacoknak. A tenyésztés-szervezésre és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére is jelentős forrásokat kellett volna biztosítani.
A nagyokra is gondolni kellene
A nagyvállalatok képviselői, mint Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója, és Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok igazgatója, arra figyelmeztettek, hogy az élelmiszeripari fejlesztési programok és pályázatok strukturálása nem kedvez a nagyvállalatoknak, amelyek így hátrányba kerülhetnek a versenytársakkal szemben.
A nagyvállalatok is versenyeznek a tömegtermék-piacokon, és szükségük lenne a megfelelő támogatásokra a működési hatékonyság javításához – hangzott el.
Ehhez kapcsolódott Erdélyi István, a Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy az akkor bejelentett támogatások példátlan mértékűek, de a nagyvállalatok és a kkv-k közötti támogatási különbségek kezelése továbbra is megoldandó kérdés maradt. Az ágazat szereplői szerint az integráció, a termelés és a feldolgozás összhangjának megőrzése kiemelt fontosságú a sikeres jövő érdekében – hangzott el egy évtizeddel ezelőtt.
