Kedvezőbbé válhat-e a hazai agrárvállalkozásokat is alapvetően érintő makrogazdasági környezet a következő időszakban, illetve milyenek a magyar gazdaság fejlődési kilátásai? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a pénzügyi szektor vezetői, de elemezték a mezőgazdasági ágazat szereplőinek hitelhez jutási esélyeit, illetve a hitelkondíciókat befolyásoló legfontosabb tényezőket is.
Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója úgy vélte, hogy a vállalkozókat nem az érdekli elsősorban, mennyi is a GDP. A szakember szerint 4-5 éve folyamatosan sújtják a gazdaságot külső körülmények, válság, covid, háború és az agrárium emellett még ki volt téve aszálynak, illetve az ukrán árudömpingnek. Az ágazat szereplői kiköltekeztek, most a tartalékok visszaépítése folyik. Mindenkinek nem lehet adni pénzt, és erősíteni kell a kkv-szektort, de nem a cégek számának növelésével, hanem méretbeli erősítésükkel. Krisán László szerint az az elsődleges kérdés, hogy az ágazat szereplőinek lesz-e piaca, lesz-e forgalom, megindul-e a nagyobb mértékű fogyasztás? A szakember szerint a banki hitelezési képesség és készség eltérő lehet, és a hitelezési hajlandóság az egy évvel korábbi 65%-hoz képest is visszafogottabb, most csak 50%-os, és reméli ez az év végére javulni fog. Krisán László arra is felhívta a figyelmet, hogy az agráriumban majdhogynem 0%-os volt a bedőlés, és a Széchenyi Kártyás ügyfelek általánosan erősebb bonitásúak és az adatok alapján megbízható adósok. A Széchenyi Kártya kamatát levitték 3,5%-ra, aki egy ilyen lehetőséggel nem él, az komoly esélyt szalaszt el.
A szakember beszélt arról is, hogy a kis- és közepes vállalkozások bekerültek a kormányzati programokba, és fontos, hogy a kkv-k erősebbek lehessenek a tőke-és hitelprogramon keresztül a Demján Sándor Program keretében. Az EU januártól kivezeti a TCTF nevű krízistámogatást, onnan a de minimis tér vissza, és a Széchenyi Kártya hitellel minden vállalkozás tud élni.
Laurinyecz Anita, az UniCredit Bank Hungary igazgatója rövid távon stagnáló gazdasági kilátásokkal számolnak. 2,1%-os GDP-növekedést várnak a jövő évre, ennek oka a belső fogyasztói bizalom állapota, és a bizonytalanság a nemzetközi helyzetet illetően. Az amerikai választások és Donald Trump második elnöksége, valamint az Európai Unión belüli helyzet a fogyasztás csökkenését hozza magával. Az ő inflációs előrejelzésük 4,4%-os, és csak a második félévben enyhülhet az inflációs nyomás itthon. A bankszektor arra számít, hogy a vidékfejlesztési pályázatoknak 2026-ra lesz hatása a hitelezésre. A szakember szerint hitelkínálat van, keresleti problémákkal szembesülnek. Az agráriumra és az élelmiszeriparra van kihelyezhető limitjük a következő évre. Laurinyecz Anita üdvözölte az élelmiszeripar támogatását, ők a kkv-knál is erősödést, termelékenység- és hatékonyságnövekedést várnak.
Szabó Balázs, a CIB Bank vállalati vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy egyes jóslatok szerint szerencsés esetben a GDP-növekedés 1-1,5% között lesz, de a CIB Bank prognózisa 2-2,5%. A tavalyi évhez képest jóval nagyobb a bizonytalanság, a szakember szerint indokolt a bankok óvatossága, de a cél az, hogy a hitelezés minél aktívabb legyen. Szabó Balázs szerint az a kérdés, hogy elég ügyfélnek adnak-e hitelt, illetve, akinek adnak, az eleget kap-e? A szakember szerint van rá megoldás, hogy akiknek hitelre van szükségük, azok kapjanak.
Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank KKV Igazgatóságának kis- és középvállalati igazgatója szerint a COVID óta a kockázatok miatt sokkal volatilisebb a piac. Ők is kevésbé optimisták, 2%-os GDP-növekedéssel, és 3,6-3,9%-os inflációval számolnak. A szakember szerint egy ilyen időszakban felértékelődnek azok a bizalmi indexek, amik jobban előrejelzik a várakozásokat. A hitelezések terén erős visszaesést tapasztaltak, de ha nincsenek ügyfél-igények, a bank nem tud finanszírozni. Négy olyan év után, mint ami mögöttünk van, teljesen normális az az óvatosság, ami kockázatkezelői oldalról felvetődik - közölte Szerdahelyi Róbert, aki azt is hozzátette, hogy az Erste megbarátkozott a túlfinanszírozás gondolatával, és osztják Krisán László azon nézetét, hogy nem több, hanem erősebb vállalkozásra van szükség.
Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank igazgatója elmondta, hogy GDP növekedés 2-3% között várható, mindkét szélső értékre van esély. Amerikai elnökválasztás, euró-forint árfolyam, az infláció a prognosztizált felső sáv felé mutat, az élelmiszerárak tekintetében főleg. A szakember szerint az agráriumban is volt átrendeződés: három éve azt látták, hogy a profittömeg 80%-a a szántóföldi növénytermesztésnél landolt, mostanra kiegyensúlyozottabb a helyzet.
Rendkívül rossz hangulat, csökkenő üzleti bizalom
Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója „Ha nem mi, akkor ki, ha nem most, akkor mikor? - Mit hoz 2025 a magyar gazdaságban?” címmel tartott előadást. A szakember szerint a gazdák helyzetének javításához a versenyképesség javítására van szükség, amelyet a Közös Agrárpolitika biztosítani tud.
Szabó István szerint ugyanakkor az elmúlt időszakban rengeteg olyan kihívás volt, ami a negatív irányba tolta az ágazat szereplőinek hangulatát: ilyen például a magas kamatkörnyezet, forint-euró árfolyam, a Trump elnöksége körüli bizonytalanságok.
Szabó István kiemelte, hogy a beruházási költségek elképesztően megnőttek az elmúlt időszakban. Az üzleti bizalom lefelé tendál. A világ agrártermelése elment Magyarország mellett. Mindig csak azt hallani, hogy óriási potenciál van a magyar agráriumban, de még nem tudunk élni vele. Szabó István szerint a bankok szeretnének és tudnak is hitelezni. Ha az ágazat szereplői most nem élnek a pályázati lehetőségekkel, akkor később nem biztos, hogy lesz még egy ilyen kedvező környezet. Azzal a kamattámogatással, amit a pályázók kaphatnak, a beruházási hitelekhez kapcsolódóan 2,5%-os kamat is elérhető.
Most folyamodjon hitelért, aki csak tud
Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője szerint a pályázatok száma jó indikátor az ügyfelek szándékára. A szakember elmondta, hogy a pályázatok elbírálásánál négy fontos dolgot viszgálnak: erős, megvalósítható-e a beruházási terv; ad-e választ környezeti kihívásokra; milyenek voltak a vállalkozás elmúlt 5-6 évének eredményei; illetve, hogy a vállalkozás a közvetlen támogatások nélkül eredményes-e, vagyis önmagában élet- és versenyképes-e. Demeter Zoltán elmondta, hogy ők nem tesznek különbséget a pályázók között azok mérete alapján, csak a hatékonyságot nézik. A fontos az, hogy nagyobb hozzáadott értéket érjenek el. A szakember szerint nem kritikusan rossz a helyzet az ágazatban, a kérdés az, hogy képesek-e válaszokat adni a kihívásokra.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az előző Vidékfejlesztési Programban is sok pénzre lehetett pályázni, és pályáztak is rá, de ez nem jelenti azt, hogy mindegyik projekt meg is valósult. Itt viszont, ha a pályázatot elnyerő ügyfél képes hitelhez jutni, akkor a kamat- és garanciadíjtámogatást is megszerezheti. Az agrárvállalkozások egy részének banki adós-besorolása romlott, ugyanakkor az AVHGA-nál meglepő módon a kisebb szereplők között kevesebb a nem teljesítő adós. Herczegh András rámutatott, hogy ha a KAP Stratégiai Tervbe nem épült volna be a kamattámogatás, akkor januártól az orosz-ukrán átmeneti támogatás kivezetése miatt, az agrár de minimis szabályok alapján a nagyobb szereplők nem juthatnának hitelekhez.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke szerint a kamattámogatás. ez egy pénzügyi eszköz, de valamennyi uniós jogszabály vonatkozik rá. Legfeljebb 10 éves beruházási hitelhez max. 3,5%-os kamattal igénybe lehet venni a kamattámogatást. A szakember szerint a kiíró hatóságok se számítottak a mostani pályázati dömpingre: felértékelődött az ingyen pénz szerepe, boldog-boldogtalan adott be pályázatokat. Most az ágazat nagyobb szereplői is beadhattak pályázatokat, és ők hitelképesebbek, mint a kicsik. A kamattámogatás nem csodafegyver: aki a tőkét nem tudja kigazdálkodni, azon ez se fog segíteni. Hollósi Dávid hangsúlyozta, hogy történelmi mélyponton van az Agrár Széchenyi Kártya kihasználtsága, pedig ez egy olyan lehetőség, ami után mindenkinek kapkodnia kellene.
A szakember szerint a szántóföldi növénytermesztés pozíciója romlott, a „nagyon jó” kategóriából lecsúszott a „jó” kategóriába. Az állattenyésztés viszont megerősödött, a kertészeti ágazatban is vannak lehetőségek. Az élelmiszeripar viszont kockázatosabb, ezen a téren voltak nagy bedőlések is az elmúlt 20-30 évben. Hollósi Dávid ugyanakkor egyetértett azzal az állásponttal, hogy a magyar élelmiszeripar fejlesztése egy kitörési pont lehet a következő időszakban.
Szabó István szerint az elmúlt öt évben kiszámítható lett a kiszámíthatatlanság. Azt viszont nem lehet megmondani, hogy a KAP keretén belül mi lesz 2027-től, ezért most mindenki, aki tudott pályázni, adott is be ilyet. Bankszektor a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb befektetésekkel és kockázatokkal fog találkozni. Elmúlt időszakban a VP-nél a pályázók 90%-a nyert is, most viszont 4-5-szörös túljelentkezés van a meghirdetett keretösszegekre. Szabó István rámutatott, hogy a bankszektor különbözőképpen szolgálja ki a kicsiket, mint a nagyokat. A szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt 3-4 évben jelentősen nőtt az agrár-ügyfelek száma a monitoring fórumokon. A bankok folyamatosan figyelik az ügyfeleket.
Mire készüljenek az ágazat szereplői?
Szabó István szerint régen rossz, ha a bankszektor mondja meg az ügyfélnek, hogy merre menjen. Ha az ügyfélnek van egy célja, akkor abban tudnak segíteni neki. De ehhez az is kell, hogy tudja és lássa, milyen formában működik a vállalkozása, hogy áll a generációváltás terén. Aki egy 10-15-20 éves tervet fel tud vázolni, annak van esélye.
Hollósi Dávid szerint mindenkinek törekednie kell arra, hogy a „táplálékláncban” felfelé lépjen, aki viszont nem tudja, hogy mit akar, az hagyjon fel a tevékenységével. Herczegh András szerint az átmeneti támogatás alapján december 31-ig már aligha érdemes új hitelt igényelni, viszont január elsejétől mind az ASZK és az ASZB hitelprogramok, mind a KAP Stratégiai Terv támogatásai rendelkezésre állnak. Az uniós beruházási támogatásokra pályázók mielőbb tájékozódjanak bankjuknál, és az Alapítványnál is.
Demeter Zoltán szerint az ügyfeleknek foglalkoznia kell az ESG-kérdéssel, mert azok a következő években egyre fontosabbak lesznek. A szakember szerint aki nagy, az diverzifikálódjon, aki kicsi, az pedig specializálódjon.
