Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág, Agrár- és Élelmiszeripari Nagyvállalati Ügyfelek Igazgatóságának igazgatója szerint megviselt állapotban van a magyar agrárium. Mint fogalmazott, a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparnak nagyon nagy szükség lenne egy normális, nyugodt évre. Vannak olyan szegmensei az ágazatnak, amelyeknek nem sikerült jól a 2024-es évük – ilyen például a víziszárnyas ágazat, a gyümölcstermesztés és a konzervipar –, de olyan területek is vannak, ahol megvannak a források ahhoz, hogy belevágjanak a nagy beruházásokba. Boros Zoltán elmondta, hogy
az agrárium és az élelmiszeripar hitelállománya 1800 milliárd forint, ami stagnált, illetve minimálisan csökkent az elmúlt időszakban. Mi azonban 4%-ot tudtunk növekedni, amivel elértük a 25%-os részesedést, így piacvezetők lettünk Magyarországon.
Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletágának vezetője szerint az ágazatban sokan borúlátóak, de vannak olyanok is, akik a lehetőségekre fókuszálnak, és már tervezik a jövendő beruházásaikat. Ez az optimista álláspont jellemző a bankokra is – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a ragadós száj- és körömfájás, az aszály és a globális helyzet mind-mind olyan tényezők, amelyek elbizonytalanítják a mezőgazdasági ágazat szereplőit, ennek ellenére az állattartásba igenis komoly összegeket kellene beletenni. Demeter Zoltán közölte, hogy csökken a volatilitás, ami egy fontos szempont, mert az megöli a tervezhetőséget. A szakember szerint ugyanakkor vannak pozitív hatások is, ha nemzetgazdasági szinten nézzük, nincs még egy olyan ágazat, ami akkora támogatást kap, és ennyire fontos marad finanszírozói oldalról, mint az agrárium.
A jövőben mindenkinek jobban meg kell vizsgálni a dolgokat, számolni kell, tervezni kell, fel kell építeni a lépéseket, és megfelelő tartalékokkal kell rendelkezni
- húzta alá Demeter Zoltán.
Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) üzleti ügyvezető igazgató-helyettese arról beszélt, hogy látják a bedőlések emelkedését az agráriumban, és bár a megelőző 3-5 évhez képest magasabbak a számok, egyelőre még nem vészes a helyzet. Sokfajta kihívás és kockázat van az ágazatban, és a bankok oldaláról is érezhető egyfajta óvatosság – közölte a szakember, hozzátéve, hogy amíg régebben úgy látták, hogy jó helyzetben vannak az ágazat szereplői, mostanra már az ügyfeleik részéről megjelentek az olyan igények, hogy segítsenek erősíteni ezek alkupozícióit a bankokkal szemben. Az AVHGA emiatt új információs és tanácsadó szolgáltatással is készül a következő időszakra – árulta el Leskó Tamás. Mint fogalmazott,
a jelenlegi helyzetben a kisebb szereplők vannak nagyobb veszélyben, ugyanis őket jobban érintik a gazdasági helyzet változásai, illetve a költséghatékonyság kérdése és a klímakitettség is egyre nagyobb problémát jelent számukra. Ez pedig rontja a finanszírozási helyzetüket.
Leskó Tamás ugyanakkor optimista volt, szerinte a következő időszakban vannak, illetve lesznek olyan pályázati lehetőségek, amelyek a gazdaság más szereplői számára nem elérhetők. Ilyen például az élelmiszeripar, ahol a magyar vállalkozások sok éves lemaradásukat hozhatják be az elkövetkezőkben.
Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója szerint az elmúlt öt évben változott a mezőgazdasági szereplők megítélése, romlottak az adósminősítések. A korábbi akvizíciós ágazatból bizonyos mezőgazdasági tevékenységek átkerültek a szelektívbe – jelentette ki a szakember, elárulva, hogy az adósminősítések romlása mellett sok, az agrárügyfelekhez kapcsolódó probléma merült fel a monitoring oldaláról. Szabó István szerint sok ügyfél azért van bajban, mert nem rendelkezik megfelelő tartalékkal, és ezt a problémát a bankszektor segítségével remélik megoldani. Ez azonban csak részben lehetséges, szükség van hozzá az önerőre is. Az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója szerint a mezőgazdaság olyan ágazat, ahol van egy 50%-os támogatási intenzitás, finanszírozás szempontjából sokkal kisebb a kockázat, mint más ágazatoknál. Az állattenyésztéssel és a vegyes gazdálkodással foglalkozó vállalkozások most nagyon jól támogatottak, ellenben a következő időszakban nagyon fontos téma lesz a konzervipar helyzete.
A támogatások kifizetésének időbeli eltolódása ugyanakkor egyre nagyobb problémát okoz az ügyfeleknél
- emelte ki Szabó István.
Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank KKV Igazgatóságának kis- és középvállalati igazgatója szerint van egyfajta momentum az ágazatban, most lehet és kell tanulni az előző 7 év elkövetett hibáiból.
lehet tanulni az elmúlt 7 év elkövetett hibáiból. Rengeteg támogatás érkezett a mezőgazdaságba, és lehet látni, hogy a régiós versenytársak mit csináltak ezekből. A szakember szerint a következő időszakban józanul, a költséghatékonyság elvének figyelembe vételével kell hozzáállni a beruházásoknak, a bankszektor azonban felkészült ezekre. Szerdahelyi Róbert beszélt arról is, hogy a birtokméretek kapcsán megfigyelhető egy nagyon éles határvonal a sérülékenység tekintetében: a kisebb cégeknél komolyabbak a csődráták. Az Erste Bank KKV Igazgatóságának kis- és középvállalati igazgatója a következő időszak kapcsán a zöldségipart emelte ki, mint mondta, fogyasztói részről láthatóan nő a kereslet, szándék és lehetőség is van a fejlesztésre. A szakember szerint ugyanakkor a finanszírozás szempontjából nézve nincs rossz ágazat.
Azokat keressük, akik fenntartható módon, jól tudnak reagálni a helyzetekre
- mondta Szerdahelyi Róbert.
Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője szerint a szállítói finanszírozási oldalról hasonló trendeket látnak, mint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar részéről. Az agrárium ugyanakkor még mindig - az egyéni és specifikus kihívások ellenére is - kiszámíthatóbb, mint például az építőipar. A szakember elmondta, hogy az ágazatban minél nagyobb a vertikális integráció egy cégnél, annál jobban tudják támogatni. A szakember beszélt arról is, hogy egy 0-10 közötti skálán értékelik a cégeket, ahol a 0 a csődállapotot jelöli, a 10-es pedig a maximális stabilitást.
Értékelésünk szerint az állattenyésztés helyzete javult az elmúlt időszakban, az élelmiszeriparéban pedig javulást várunk, míg a növénytermesztés stabilan jónak számít
- ismertette Szilágyi Péter.
Mi várható a következő időszakban?
Bár a száj- és körömfájás komoly aggodalmat keltett az ágazat valamennyi szereplőjében, mostanra már lokalizálva van a probléma. Demeter Zoltán elmondta, hogy nagyon készülnek az állattartó telepek korszerűsítését célzó (ÁTK) pályázatokra, ugyanakkor azt figyelembe kell venni, hogy a járvány hatásai el fognak húzódni. A szakember kiemelte a tartalékképzés fontosságát is, a jövőben ennek nagyobb szerepe lesz a vállalkozások életében, mint korábban. Boros Zoltán az öntözésfejlesztés kapcsán elmondta, hogy rengeteg kérdés fut hozzájuk. A szakember rámutatott, hogy egy ilyen beruházás csak nagyon lassan, vagy akár sosem fog teljesen megtérülni, ugyanakkor ha valaha megint olyan aszály lesz, mint 2022-ben, ennek a segítségével átlagos termésszintet lehet garantálni, ami önmagában kitűnő eredmény. Boros Zoltán szerint az ágazatnak már nem maradt sok ideje a fontosabb beruházások/támogatások behúzására.
Szerdahelyi Róbert szerint komoly szerkezetváltás van az ágazatban, ám ennek kapcsán lenne egy nagy feladat: be kell mutatni mindenkinek azokat, akik ezt sikeresen véghez vitték. A szakember úgy vélte, hogy finanszírozói oldalnak van egyfajta katalizátorszerepe. Szilágyi Péter a szállítói finanszírozás fontosságáról beszélt, és felhívta a figyelmet a likviditás fontosságára. Mint mondta, az elmúlt évek hektikus, folyamatos változása bebizonyította azt, hogy a szokásokra alapuló működési modellek már nem működőképesek. A mezőgazdasági vállalkozások számára fontos, hogy az erőforrásaikat hogyan használják fel, mennyire hatékonyan tudnak működni. A szakember beszélt arról is, hogy az ágazatot a hosszú távú fejlődést elősegítő pályázatok, beruházások tudják a legjobban megmozdítani. Szabó István szerint 2025-ben még nem várható az agrárium hitelállományának növekedése, szerint az év második felében várható a pályázatok támogatói okiratainak megjelenése, a tényleges nagy finanszírozás 2026-27-ben fog megtörténni. Ezzel egyetértett Leskó Tamás is, aki szerint 2025 második fele, illetve a 2026-os év fog a pályázatok megvalósulásáról szólni.
A Portfolio Agrárium 2025 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Berecz Valter és Mónus Márton
