A törvénycsomag egyik legfontosabb eleme a termelési és teljesítési kockázatok megosztásának kötelezővé tétele a termelők és a felvásárlók közötti szerződésekben. Ez 2024. július 1-jétől kötelező a sertés-, baromfi- és zöldség-gyümölcs ágazatokban, 2025. január 1-jétől pedig szankciókkal sújthatók azok a vállalkozások, amelyek nem megfelelő dokumentációval dolgoznak. A csomag több intézkedést tartalmaz, például:
- a 30 napon túli késedelmes fizetések közvetlen szankcionálása,
- kötelező kockázatmegosztási elemek beépítése a szerződésekbe,
- a termeltetői együttműködés elősegítése,
- valamint foglalkozástól való eltiltás abban az esetben, ha egy termelő nem kapja meg az őt megillető ellenértéket.
Veszélyben a hazai gyümölcsösök? Riasztó, mi várhat a termelőkre
Andréka Tamás (államtitkár, Agrárminisztérium) a konferencián tartott kerekasztal-beszélgetés során kifejtette, a szabályozás elsajátítása időt igényel, azonban a folyamatos tanulás és a tapasztalatok beépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a piaci kapcsolatok megfelelően működjenek. Hangsúlyozta, hogy a szerződéses kapcsolatok különösen bizonytalan gazdasági helyzetben válnak fontossá, mivel ilyenkor az egyik fél gyakran nem rendelkezik teljes körű információval, ami anyagi hátrányt is okozhat.
Petőházi Tamás (elnök, Gabonatermesztők Országos Szövetsége) rámutatott, hogy a gabonaágazat egyelőre kimaradt a szabályozásból. Azt pedig kiemelte, fontos lenne, hogy a szabályokat minden szezonban alkalmazhassák:
Vannak termelők, akiknek az elmúlt évek nagyon rosszul sikerültek. Ettől függetlenül figyelembe kell venni, hogy mik történtek a korábban. Nem lehet abból kiindulni, hogy 2-3 éve például toxinos volt a kukorica. Nem ezek alapján kell meghozni a szabályokat. Tehát ne döntsünk kizárólag korábbi tapasztalatok alapján.
Apáti Ferenc (elnök, egyetemi docens, Fruitveb, Debreceni Egyetem) kiemelte, hogy a zöldség-gyümölcságazat esetében különösen fontos a kockázatmegosztás, tekintve, hogy gyorsan romló termékekről van szó, ráadásul ki vannak téve az időjárási viszonyoknak is. Úgy látja, hogy a jogalkotó a szakmaközi szervezetekre bízta a részletszabályok kidolgozását, amit üdvözölt, ugyanakkor látni kell, egyetlen általános szabályozás nem alkalmas az egész ágazat lefedésére, mivel minden terméknek más és más kockázati tényezői lehetnek.
Andréka Tamás egyetértett azzal, hogy nem szükséges egységes szabályozás, akár termékkörönként is lehet eltérő megoldásokat alkalmazni. Egyben fontosnak tartja, hogy a szabályozás fokozatosan, dinamikusan fejlődjön, és ne egyszerre próbáljanak minden problémát kezelni.
A jogalkotás szerepe és a termelői egyensúly
Cseh Tibor András (főtitkár, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége) úgy véli, hogy szükség van a jogalkotói beavatkozásra a szerződéses viszonyokba, mivel az erőviszonyok nem egyenlőek a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között. Példaként említette a burgonya esetét: a termelők 150 forintért adják el, míg a boltokban 300 forintért kerül a polcokra.
Fitos Gábor (ügyvezető igazgató, Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) a sertéságazat szempontjából vizsgálta a helyzetet. Elmondása szerint kétféle termelő létezik: az egyik csoport tisztában van a szabályozásokkal, és nincs probléma velük, míg a másik csoportot edukálni kell, hogy komolyabban vegyék a változásokat. Rávilágított arra is, hogy a vágóhidak és az állattenyésztők között jelentős egymásra utaltság van, és az elmúlt időszak eseményei bizonyították, hogy a konfliktusok elkerülése érdekében feltétlenül szükség van az egyességre. A piac folyamatosan diktálja a feltételeket, ezért a szerződéses rendszert is dinamikusan kell fejleszteni.
Milyen szankciók lehetnek?
Andréka Tamás a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy a késedelmes fizetések problémáját a termelővédelmi csomag mostantól közvetlenül szankcionálja: késedelmes fizetés esetén a termelő eddig csak a bíróság előtt érvényesíthette igényét. A termelővédelmi csomagnak köszönhetően a termék ellenértékének 30 napot meghaladó módon történő megfizetése esetén közvetlenül büntethetővé válik .Apáti Ferenc hangsúlyozta, hogy a szabályozás célja a szektor helyzetének javítása, nem pedig annak megnehezítése.
Rámutatott, hogy a zöldség-gyümölcságazat esetében figyelembe kell venni az időszakos betakarítási ciklusokat, hiszen ezek a termékek nem állnak egész évben rendelkezésre, mint más agrártermékek. Emiatt a 30 napos fizetési határidőtől való eltérés elengedhetetlen az ágazat sajátosságainak megfelelően.
Fitos Gábor megjegyezte, hogy a 30 napon túli fizetés nem jellemző az ágazatra, azonban egy másik fontos kérdés is napirendre került: a termelői csoportok szerepe.
Véleményem szerint ezek a csoportok nem teljesen tekinthetők termelőknek, és számukra a 30 napos fizetési határidő szűkös lehet. A szabályozás ezen a téren még finomhangolásra szorul.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a termelővédelmi csomag fontos előrelépés, amely hozzájárulhat a termelők védelméhez és a szerződéses viszonyok tisztázásához. Ugyanakkor a szabályozásnak figyelembe kell vennie az ágazati sajátosságokat, különösen a zöldség-gyümölcstermesztés és a sertéságazat területén. A szakmaközi szervezetek szerepe kulcsfontosságú lesz a jövőben, hiszen ők dolgozhatják ki az ágazatra szabott szerződésmintákat. A piac folyamatos változásai miatt elengedhetetlen a rugalmasság és az együttműködés, hogy az agrárszektor minden szereplője hosszú távon is versenyképes maradhasson.
